+ Interjú

Hogyan kerültek elő a kincsek a leapadt Duna medréből?

Ahogy arról már mi is beszámoltunk, októberben egy több mint 2000 darabos kincsleletet találtak a megapadt, rekord alacsony Dunában Érdnél. A leletekről és a kutatás jelenlegi állásáról Nagy Balázst, a Ferenczy Múzeumi Centrum régészét és numizmatikai gyűjteményvezetőjét kérdeztük.

fotó: MTI/Mónus Márton

Ahogy arról már mi is beszámoltunk, októberben egy több mint 2000 darabos kincsleletet találtak a megapadt, rekord alacsony Dunában Érdnél. Az érmék – melyeknek kibocsátási ideje 1655 és 1743 közé tehető – összetételében az az érdekes, hogy a külföldi veretek többségben vannak, ami az akkori magyarországi pénzforgalomra ily mértékben nem volt jellemző. A Ferenczy Múzeumi Centrum önkéntes fémkeresői a pénzek mellett bárdokat, baltát, csáklyákat, horgonytöredéket, hajószegeket és egyéb hajószerkezethez kapcsolható leleteket találtak. Ebből, és a leletanyag intenzitásából arra következtettek, hogy a 18. század közepén a partszakasztól nem messze elsüllyedhetett egy hajó. Az érdi leletekről és a kutatás jelenlegi állásáról Nagy Balázst, a Ferenczy Múzeumi Centrum munkatársát kérdeztük.

– A Ferenczy Múzeumi Centrum régészeként és numizmatikai gyűjteményvezetőjeként mi a feladata?

Feltárásokon veszek részt, régészeti megfigyelést végzek, kiállítások megszervezésében segédkezek. Továbbá a múzeumba bekerülő éremanyag szakleltárazása is a munkám része.

– Az Érdnél talált kincsek története egy Szent György ábrázolásos tárggyal kezdődött. Hogyan került a Ferenczy Múzeumi Centrum látókörébe az érdi lelet?

Egy helyi lakos a Duna partján sétálva talált rá a tárgyra, melyről először azt gondoltuk, hogy egy kolomp. Jelenleg már ott tart a kutatás, hogy párhuzamok alapján meg tudtuk határozni, hogy valójában egy kulacsról beszélhetünk. A tárgy megtalálója felhívta Tauser Pétert, a Ferenczy Múzeumi Centrum fémkeresőjét, aki szerződéses jogviszonyban áll az intézménnyel. Tauser Péter fémkereső műszerrel kutathat a szerződésben megjelölt közigazgatási területeken. Miután néhány óra alatt több ezüstpénzt is talált, azonnal értesített engem és kollégámat, Dr. Rácz Tibor Ákost. Másnap, vasárnap kimentünk a helyszínre és megkezdtük a kutatást. A Ferenczy Múzeumi Centrum közösségi régészeti programot is működtet, melyben fémkeresősök és a régészetet kedvelő emberek vesznek részt, akik feltárásokon segítik a munkánkat. Az első nap négy fémkeresős segítségével 800 darab ezüstpénzt találtunk. Folyamatosan gyűlt a leletanyag, és sikerült lehatárolnunk a területet, ahol további leleteket találhatunk.

– Mire lehet következtetni a pénzérmék összetételéből?

Rengeteg külföldi érme volt az ezüstpénzek között, és az aranypénzek fele is külföldi. Találtunk vatikáni és zürichi veretet, illetve holland dukátot. A térség pénzkészletére nem volt jellemző, hogy valakinek ilyen pénzekből álljon a vagyona. Ebből arra tudtunk következtetni, hogy egy átutazó pénzkészlete lehetett. A pénzek mellett egyéb vaseszközöket, hajóhoz tartozó alkatrészeket, szögeket, horgonytöredéket találtunk. Ebből arra következtettünk, hogy a leletek egy hajó balesete nyomán kerültek az érdi partszakaszra.

Érd, 2018. október 24.
Pénzérmék az érdi Duna-parton 2018. október 24-én. Ezen a helyen nagy mennyiségű pénzérmét, fegyvereket, használati tárgyak maradványait tárták fel a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) régészei. A leletegyüttes egy 18. század közepén elsüllyedt hajóról kerülhetett a folyóba.
fotó: MTI/Mónus Márton

– Mekkora az esélye, hogy a közeljövőben megtalálják a hajó roncsait is?

Igyekszünk minél előbb kideríteni. Szerencsére a Ferenczy Múzeumi Centrumnak van búvárrégésze, az ő segítségével végzünk majd szonáros vizsgálatot. Ha találunk valami szokatlant a mederben, merülés is elképzelhető a helyszínen, hogy további leletanyagokat gyűjthessünk.

– Országos viszonylatban mekkora felfedezés lenne, ha megtalálnák egy 18. századi hajó roncsait a Dunában?

Egy-egy apadás esetén elő-előkerülnek hajóroncsok, de egyáltalán nem gyakori jelenség. A lelet egyediségét az adja, hogy bár hajóroncsot még nem találtunk, a megtalált tárgyak mégis ahhoz kapcsolhatók. Így izgalmas kérdéseket válaszolhatnak meg ezek a leletek, amint a feldolgozás fázisába érnek.

– Ezek szerint a Duna apadása régészeti szempontból jelentős esemény volt.

Mindenképpen. A régészszakmának több megyében is sikerült kihasználnia ezt a kedvező lehetőséget.

– Mennyire nehéz feladat a megtalált tárgyak restaurálása és állapotmegőrzése?

A vastárgyak különösen érzékenyek, ha kikerülnek abból a közegből, ahol sokáig el voltak zárva az oxigéntől. Ilyenkor hajlamosak ismételten oxidálódni, mindaddig, amíg a végén el nem porladnak. Ennek tudatában a célunk, hogy a megtalálás után a tárgyak minél hamarabb restaurátorhoz kerüljenek, és megkezdődjön az elsődleges állapotfelmérés, majd az állagmegőrző restaurálás.

– A magyar közönség mikor láthatja először a megtalált kincseket?

Gulyás Gábor, a Ferenczy Múzeumi Centrum igazgatója azt mondta a sajtótájékoztatón, hogy a tárgyak várhatóan 2020-ban lesznek kiállítva. Addigra szeretnénk eljutni odáig, hogy a tárgyak legyenek restaurálva, leltározva, feldolgozva, így a sok kis információ mozaikból összeálljon egy nagy kép. Ennek részeként valósulhatna meg a kincslelet nagyközönség számára történő bemutatása. Gulyás Gábor szeretné, ha először Szentendrén, a Ferenczy Múzeumi Centrumban, majd Érden is látható lenne a kincslelet.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Népszerűek

To Top