Műnyomó

Nem volt ez jó neki, szól a Bödecs László-vers: Lassan dolgozó sav akartam lenni, / hát igyekeztem az ágyban, /...

Ott álltak kézen fogva egymás mellett. Nézték, ahogy a meleg vízcseppek felverik a port az aszfalton.

“A kés nyele eggyé vált Nimród kezével, tökéletesen illeszkedett a tenyerébe. A magasba emelte, és lecsapott vele.”

"Svédországban törvény engedélyezi / az aktív öngyilkosságot / amikor a beteg önmaga / választja a halált a szenvedés helyett"

Évekkel ezelőtt továbbsiklottam volna a látvány fölött. Most nem. Akinek romlik a szeme, az egyre magabiztosabb.

Vízszintes inga: zeneművészeti ihletettség és mérnöki találékonyság csöppet sem véletlen találkozása a Műcsarnokban.

A karalábé olyan, mint a forradalom, fölfalja gyermekeit: Megy a Karatézó Karalábé a kertben, találkozik a paradicsommal és jól összeveri.

Dézsy Zoltán dokumentumfilmje arra keresi a választ, milyen mélyre nyúlnak az elátkozott Seuso-kincsek rejtélyének szálai.

A Libri Kiadó gondozásában ma megjelenő könyvből itt egy részletet olvashattok. Egy választás Magyarországon.

A Love Ever After projekt: szerelmespárok, akik több, mint fél évszázadot töltöttek együtt.

Két kissrác sörözni akar egy presszóban, de megérkezik a vörös bombázó és mindent összezavar. Itt megnézheted!

A Könyvfesztiválra jelenik meg a Kalligram kiadónál Kerékgyártó István Hurok című új regény, amiből az Itt a tél című fejezetet...

Székelyhidi Zsolt versei hátterében a szerelmes férfi dolgozik fölhevült költői nyelvvel.

Koby botrányossá vált pólókollekciója kifejezi: Több felelős politikust! Kevesebb eltüntetett 240 milliót! És ne legyünk birkák!

Valahonnan ismerős. Zavar, hogy ilyen jól tudok emlékezni az emberszagra.

„Svédországban kilenc liter tiszta alkohol / az egy főre jutó alkoholfogyasztás / ez az érték az utóbbi időben csökkenést mutat”

Kerékgyártó István új regénye a Könyvfesztiválra jelenik meg, ebből olvashattok egy részletet.

Csak lebegtem, már nem fájt semmi, igazán jó volt halottnak lenni.

Petőfi örökbecsű költeményének metatranszformált változata. Aztán elmondjuk, hogyan született.

A XX. századi modern magyar képzőművészet egyik legkülönlegesebb figurája volt.

"Milyen lehet A Pontoise-kert a délelőtti fényben?" (Részlet a Bagolyvár című könyvből)

Találd ki a videó alapján, miről szól a könyv.

"Az élet közepén, megkoszorúzva női karoktól / vallok, nők, rokonaim." Nőnap 2014.

A 12 000 fröccsöntött, aranyozott csótány között található egy eredeti, 14 karátos színarany mintapéldányt is.

Az írás, mint alkotás akkor valódi, ha az én megszűnik.

Hédi levette a kabátját. A kabát alatt meztelen volt.

"A tárgyak eltűntek a dobozok mélyén, a szavak belevésődtek az agyamba."

A tárlat visszanyúl az avantgárd hagyományokhoz, de hozza a fájdalmas urbanizációt is.

Ha megteheti, milyen búcsúlevelet írt volna Philip Seymour Hoffman?

Margaret a középen hiányzó fejdarabját valahol az Alpokban hagyta el síelés közben.

Minden rossz. A szex, a beszéd, a higgadtság, a nélkülözés. Becsapott. Eleinte másnak mutatta magát. Beszoptam.

Abajgat. Abba. Abbé. Aberrált. Ácsceruza.

Nincs barátibb szívatás, mint az álláspályázatra várók várakoztatása.

„Meg sem próbálják beosztani azt, amijük van. Szerintük a rendes élethez ennél sokkal több kellene.”

Köd van. A csizmám sarka belesüpped a földbe. Új stratégiát gyártok: vele maradok és megbüntetem.

"Karácsonyi láz, amit nem visz le a Rubophen, csak az ügyeletes orvos injekciója, akibe beleszerethettem fél órára. Szégyenlősen, magamban."

A kortárs nyugati líra formáit magabiztossággal használó Velemi Névtelen költeményei kéziratos formában lappangtak a Codex Meci lapjai közt.

Ha valaki beleesne a gödörbe, és nem kétségbeesetten kiabálna, hanem, mondjuk, énekelné, hogy segítség, senki nem sietne kihúzni…

A folkMAGazin idei utolsó száma újabb kalandra hívja az olvasót: mintha nem „csak” egy folyóirat lenne a kezünkben.

Szerintem vágja, hogy nem megdönteni akarom, hanem annál komolyabbat szeretnék.