Menni vagy maradni? Külföldön otthontalannak lenni, vagy itthon céltalanul élni? Megannyi kérdés és lehetőség, amely foglalkoztatja a fiatal munkavállalókat. Az Inside Out című kiállítás valós tapasztalatokból merítve járja körbe a témát.
A rendszerváltás előtt nem volt egyszerű dolga annak, aki homoszexuális létére ismerkedni szeretett volna. A saját nemük iránt érdeklődőket parkok, félnyilvános kávézók és nyilvános illemhelyek várták. A Pink Budapest városi sétán ellátogattunk az első meleg bárba, és Pilinszky életéről is intim részleteket tudtunk meg.
2003 környékén robbant be a kritikus a köztudatba, amikor zsűritagként tűnt fel a Megasztárban. Hosszú évekig újságíróként dolgozott, majd eltűnt a köztudatból és a magyar sajtó lapjain is megfogyatkoztak írásai. Jelenleg felváltva él Szabadkán és Budakeszin, sikereiről és kudarcairól egy budai kávézóban mesélt nekünk.
A hazai fesztiváltérkép különleges szereplője évről évre bizonyítja, hogy érdemes komoly témákkal és színvonalas kulturális programokkal készülni a koncertek mellett, ugyanis a Bánkitó-fesztiválra már évek óta hamar elfogynak a jegyek. A Bánkitó két szervezőjét arról kérdeztük, hogy hogyan lehet egyszerre szórakoztató és elgondolkodtató fesztivált csinálni.
Jászberényi Sándor által alapított Frusztrált Író Ösztöndíj első díjazottja, egy nyugodt alkotói hetet tölthet Egyiptomban. Az első ösztöndíjassal, a székesfehérvári Hegedűs Ágotával a kései publikálásról és a frusztrációról beszélgettünk.
Hevesen ver a szíved? Zúg a füled és nem találod a szavakat? Esetleg ráz a hideg és közben a szemeddel sem látsz jól? Ha igen, akkor veszélyes kór járja át a tested és a lelked. Méghozzá a szerelem, amelynek definíciója és kezelése megtalálható orvosi tanulmányokban is.
Míg az X és Y generációnak megadatott a háborítatlan gyerekkor és a valódi intimitás megélése, addig a Z generációnál kicsit máshogy alakul a bizalom, a kötődés és az empátia kialakulása. Az online tér miatt ugyanis a pszichoszexuális fejlődési szakaszok is megváltozni látszanak.
Nyolcvan után is van élet, nem is akármilyen, hanem nemi élet. Kutatások szerint ugyanis idős korban is léteznek még nemi vágyak, sőt szexuális aktivitás is. Fülöp Márta pszichológus nem csak az öregkori szexualitásról beszélt, hanem a perverziókról és a fétisről is.
A televízió képernyőjéről is ismert író barátságos hangnemben képes beszélni nagyon intim és szörnyű dolgokról a nagyközönség előtt. Vámos Miklóssal az írói lemeztelenedésről beszélgettünk, illetve arról, hogy mi a baj az Ünnepi Könyvhéttel.
Két különc alkotó, egy fotós és egy író. Egyikük sem szeret a saját szakmáján belül barátkozni, egymással viszont jól kijönnek, még ha ez nem is lett volna mindenkinek egyértelmű a Petőfi Irodalmi Múzeumban megrendezett beszélgetésen. Egymás szavába vágva, ironizálva és viccelődve mesélt magáról Kőrösi Zoltán író és Burger Barna fotográfus.
Brückner János képzőművész Lánglelkűek című kiállítása párhuzamot állít a klasszikus irodalmi figurák vélt identitása, és a mai kor divatos, vizuális jelenségei között. A fiatal művésszel a középiskolai oktatás hiányosságairól és a kábítószerek alkotásra gyakorolt hatásairól is beszélgettünk.
Mindenkinek el kell követnie a saját hibáit ahhoz, hogy megértse a felnőtté válás nehézségeit és önmagát. Ez senkinek sem egyszerű, pláne akkor nem, ha közben az ember rocksztár akar lenni. Az Angyalosy Eszter és Baranyai Ákos (Irie Maffia) által jegyzett Wonderland című regény, egy banda és egy ember fejlődéstörténetét járja körbe.
A Margó Irodalmi Fesztivál keretében Falvai Mátyás, Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténésszel, Kőváry Miklós pszichológussal és Brückner János képzőművésszel beszélgetett arról, hogy milyen valós kapcsolat van az alkohol/drog és művészet között.
Köztudott, hogy Magyarországon nincs egyszerű dolga annak, aki képregénykészítésre adja a fejét. A könyvesboltoknak nem éri meg magyar alkotók műveit árulni, mert egyszerűen nincs, vagy csak nagyon csekély rá a kereslet. A Magyar Képregény Szövetség azonban erős szakmai bázist és segítséget nyújt amatőr és profi rajzolóknak egyaránt.
A Margó Irodalmi Fesztivál keretében, öt Aegon-díjas írót látott vendégül a Dumaszínház színpada. Péterfy Gergely, Esterházy Péter, Spiró György, Barnás Ferenc és Csaplár Vilmos küzdöttek a furcsa helyzettel, na meg a kínos csenddel.
A Blendraw egy készségfejlesztő játék gyermekeknek, amely hagyományos tábla formában, de mobilos applikációként is létezik. Szegi Amondó, tipográfus, tervezőgrafikus, egy betűtípusból fejlesztette ki a játékot, amelyet közösségi finanszírozás útján próbálnak majd gyártásra vinni.
Az utóbbi időben megszaporodtak a képzőművészeket, illetve alkotásaikat érő különböző feljelentések. Sokan provokatívnak, pornográfnak, vagy gyűlöletkeltőnek tituláltak egy-egy alkotást. Arról, hogy miért nem működik a művészet a Facebookon, Sebők Zoltán művészettörténészt, egyetemi tanárt kérdeztük.
Kassák Lajost fiatal korában több olyan trauma érte, amely a szexualitással volt kapcsolatos, később mégis számos nővel volt kapcsolata. Érdekes kérdés tehát, hogy ki lehetett rá olyan nagy hatással, hogy múzsájának tegye meg, akit műveiben Annának hív.
Hagyományos könyvkiadás vagy self-publishing? A Publio Kiadó által szervezett beszélgetésen, Babiczky Tibor író, a Petőfi Rádió munkatársa arról is beszélt, hogy nem volt egyszerű útja addig, amíg a Magvető szerzője lett.
Nagy érdeklődés övezte a -011 Alkotócsoport által, Radnai Márk rendezésében készült darabot, amely rendhagyó módon, közösségi finanszírozásból valósult meg. Meglepetést ígértek, meglepődtünk, csak nem úgy, ahogy vártuk.
Számos nőnél a császármetszés a fizikai fájdalmakon túl, komoly lelki gondot is okoz, amelyet évekig hordoznak magukban, mert képtelenek feldolgozni azt, hogy nem önerőből szültek, hanem segítséggel. Az Anyasebek című kötet személyes történeteken keresztül próbál segítséget nyújtani mindazoknak, akik nem csak a testükön hordják a heget.
Kevesen tudják, de régen a Józsefváros híres zsidók lakta környék volt, a háború után azonban szinte nyom nélkül cserélődött ki a lakosság. A Teleki tér 22 azonban még aktívan őrzi a hely szellemét, ugyanis itt működik az 1800-as évek végétől folyamatosan, a mára már az országban utolsónak mondható zsidó lakásimaház, melynek titkairól Mayer Andrást és…
Hosszú évekig élt és tanított Japánban, azonban a fukusimai atomkatasztrófa következtében olyannyira csalódott a japán társadalomban, amely becsapta és manipulálta, hogy férjével elhagyták az országot és soha többet nem akarnak visszamenni.
Nem előadás, nem koncert, hanem játék. Örökös előjáték, mert a katarzis elmarad. Játék, amelyben a néző Isten játszhat, hiszen irányító, ötletgazda és rendező egyben. Vagy inkább karmester, akinek a teste a kotta, amelyből a zenészek játszanak ipari hulladékból készült hangszereiken.
Azt mondják, Dancsó Péter az egyik legnépszerűbb figura a magyar interneten. Szórakoztató videókat készít filmekről, meg saját magáról. Gondoltuk, felteszünk neki mi is pár kérdést, de csak az anális közösülésre alkalmas, felfújható gumibáránya ért rá.
Szendi Nóra Zárványok című első regénye az Ünnepi Könyvhétre fog megjelenni. Nem a „klasszikus” értelemben vett droghasználókról szól, hanem belvárosi, értelmiségi fiatalokról, akiknél nem csak a fű mindennapos. A mű szerzője többek között saját élményeiről is mesélt nekünk.
Elhagyatott tanyákon bolyongva, kerítésen átmászva és kutyák elől menekülve folyt az alapos kutatómunka, mely során számos titokra fény derült. A nehézségekről és kalandokról a kötet ötletgazdáját és szerkesztőjét, Halász Csillát kérdeztük.
Nem csoda, ha kevesen tudják azt, hogy a budai vár területén már a törökök előtt jelentős zsidó közösség élt, amelynek három zsinagógája is volt. Szinte minden a föld alatt van, amit pedig feltártak az meg nem látogatható. Mi azonban bejutottunk a BUPAP jóvoltából az elrejtett részekre.
Az idei könyvhétre jelent meg a svéd író horror története, amely naturalisztikusan ábrázolja a rettegett trollok mindennapjait. A Stallo szerzőjével a valóság és mese határvonaláról is beszélgettünk.
Jó szándékból próbált valamit létrehozni, mégis sokak szemében szálka lett a fotóművész, akit azzal vádoltak, hogy pornográf és gyűlöletkeltő képeket készít.
Nemrég mutatták be Kárpáti Péter Két nő című darabját a Trafóban, amely a harmincas nők válságáról szól. Az előadás intimitásáról és a kapunyitási pánikról, a Két nő egyikével, Hegedűs Barbarával beszélgettünk.
A budaiak továbbra is szenvednek a Moszkva tértől, de, hogy ne csak őket sajnáljuk, a 4-es és a 6-os villamos is szabadságra ment egy időre. A budai őrületről és a szépülő Budapestről Szabó Gyöngyvér urbanistát kérdeztük.
Fókuszban a nők: kései családvállalás, kapunyitási pánik, áldozatok, család, nehézségek. Kárpáti Péter improvizációs darabja intim közelségből mutatja meg a családi élet árnyoldalait.
Weiler Péter képzőművész az első vasárnapi zárva tartáskor performanszként csomagtartóból árult WC papírt, vizet és lisztet az üres parkolókban, most azonban új akcióra készül.
Az idei Friss Hús nemzetközi rövidfilmfesztiválon díjat ugyan nem kapott Dombrovszky Linda Hetvenes című filmje, de mindenképpen figyelmet érdemel az elöregedő társadalomról szóló alkotása.
A Closer című darabot közösségi finanszírozás útján valósítja meg az Átrium Film-Színház. A kampány alakulásáról és az új modell magyarországi tapasztalatairól, a darab rendezőjét, Radnai Márkot kérdeztük.
A Nischen Verlag egy 2011-ben alapított családi könyvkiadó, melynek célja, hogy magyar kortárs szerzők műveit ismertesse meg a németajkú közönséggel. Az osztrák irodalmi életről és a kiadók világáról Lendvai Zsókát kérdeztük.
A 81 éves Kossuth-díjas költőnő szerint az az ország, amely gyakran cseréli az utcaneveit, nem stabil. Gergely Ágnes nem csak politikáról és költészetről, hanem a hetedik kerületi bulinegyedről is kérdeztük.
Komoly irodalom gyerek kezébe nem való. Kamaszokéba viszont annál inkább, vagy mégsem? Mit olvas az Y generáció és mit jelent az, hogy nincs jól megírva egy könyv?
A híres költő lánya szenvedélyesen tartja életben a nagy múltú kávéházak irodalmi lüktetését. Műhelytitkok mellett az állami televízióról és a meztelenkedésről, mint provokációról is szó esett.
A felújításokkal felborult az univerzum rendje, a késés az életemben mindennapos lett, az elpusztult idegsejtek száma pedig jelentősen megnövekedett. Milyen a Moszkván élni?
Nőnap alkalmából ismert nők ültek össze egy beszélgetés erejéig, hogy megvitassák a XXI. századi nő feladatait, kihívásait és szenvedéseit. A konklúzió pedig az, hogy a nőkérdés is csak pénzkérdés.
Egy szerelmi viszony, ami szakmailag is gyümölcsöző volt, ópiumos esték és transzformálódó nőalakok. A híres művész pár elfeledett tagja most újra előtérbe került.
Buddhista tanítóként és vállalati tanácsadóként számos olyan módszert alkalmaz munkája során, ami sokaknál kiverheti a biztosítékot, azonban a drasztikus módszerek hatásosnak tűnnek.
Az író, a zenész és a festő leül egy asztalhoz. Beszélgetnek, nevetnek és a végén kiderül, hogy Esterházy Péter milyen cikis ingekben járt Olaszországban és hogyan botránkoztatta meg a helybélieket egy foci EB idején.
A hagyományok helyett mi köti össze a vészkorszak után a zsidóságot? Hogyan jelenik meg az elbeszélhetetlen és miként módosulnak a régi szimbólumok? A Kossuth-díjas költő saját műveit elemezte.
Van egy jó ötleted, de nem tudod, hogyan valósítsd meg? Érdekel a startup világa és szívesen tanulnál a téma szakértőitől? Akkor neked való az !gen program. Közösség, kivitelezés, siker.
Önmagát felzabáló Krisztus, csatázó békák, templomba járó kurvák és LSD. Mi a szellemi felébredés útja és hogyan kell azon végigmenni? A betiltott szürreális film szimbólumrendszerében, melynek képi világa sokakat arcba mar, Tarr Bence, buddhista tanító segít eligazodni.