Szent Wass Albert, irgalmazz nékünk!
Pék Zoltán ízig-vérig magyar urban fantasyt alkotott, méghozzá a legnagyobb angolszász szerzők nyomdokait követve.
Böszörményi Gyula, alias Gyula bátyó, író, publicista, de elkövetett már szinte mindent, amit írásban el lehet. Zenés mesejátékok, musicalek, színdarabok, tévéjátékok és egész estés filmek is száradnak a lelkén, e mellett a Könyvkóstoló irodalmi estek állandó moderátora. Az írott szó, a szabad gondolatáramlás és a rántott csirkeszárny örök híve.
Szeretnivaló rendőrnő kutyával és holddal
Az itt következő interjú több szempontból is különleges. Apropója egy, az Agave gondozásában nemrég megjelent magyar lélektani krimi, melynek címe Nő kutyával és holddal, amit viszont nem egyetlen, magányos szerző, hanem egy testvérpár, a Pacskovszky fivérek követtek el.
Megtenné nekem azt a szívességet, hogy rátér a kibaszott lényegre?
Jaj, ne morogj már! Ez igazságtalan. A srác igenis tud írni. Ha csak a mennyiséget nézzük, már az elismerést érdemel. Ennyi betűt legépelni, aranyapám! Böszörményi Gyula kritikája Robert Jackson Bennett Horzsolások c. könyvéről.
Pofátlankodásaim Esterházyval
Akkor tehát most ünnepélyes bocsánatkérés következik a sorban álló olvasóktól (akik Esterházy-olvasók valának, így joggal reménylettem, hogy nem vernek meg, és anyukám se lesz általuk kétes hírbe keverve).
Nógrádi Gábor: Pokolian dühös vagyok!
Talán azért pedálozok, mert későn kezdtem a prózaírói létet, s be kell hoznom az elmaradást. Harminchét éves voltam az első regényem megjelenése idején.
Takács Vera: A jövőnkkel játszanak – dokumentumfotók a televíziózás múltjából
A rendszerváltás után a felnőtt társadalom rémülten keresni kezdte saját identitását. Eközben még a gyerekre is figyelni? Nem sikerült. És egyébként is, mit mondjunk neki? Melyik érték az igazi? Mire neveljük? Mit mondjunk neki a jövőről? És magunknak?
Különös érzékenységgel elkövetett történelmi vérengzés
Ez a történet úgy ömlik, hömpölyög, árad, magával ragadva az olvasót, hogy az hamarosan maga is szinte lakójává válik a korabeli Austinnak.
Hogy érzik magukat a gyerekeink?
A gyerekek tekintete tükör, melyben az általunk, felnőttek által köréjük teremtett világot élesebben, tisztábban láthatjuk, mint saját előítéletektől, felszedett maníroktól, félelmektől és önös/önző érdekektől homályos szemünkkel.
Blake Crouch és az osonó kilincs esete
Columbo és Kojak ideje lejárt, most FBI ügynökök kurkásznak a trutyiban. Crouch regénytrilógiájának első kötete hemzseg a logikai hibáktól.
Ó, Krisztus, Te Világ Interfésze
A kórház előtt a tüntetők „Tiltsák be a külföldi betegségeket!” feliratú transzparensekkel téblábolnak, a pap pedig az újrafordított Közös Népi Bibliából a 10 Lukács 2:1 verset olvassa fel, mely immár így szól: 'És akkor a politikus nacsalnyikok újabb sarccal kaszálták az adófizetőket.'
Bódis Kriszta ritkán jelentkezik új regénnyel, de amikor teszi, az üt.
Bódis Kriszta tudja a titkot, és megkísérli elmesélni nekünk. Sajnos a Carlo Párizsban közel sem sikerült olyan jól, mint annak idején az Artista, ami irodalmi szövegként is remekmű.
Marxista patkányok forradalma
Drum and bass dübörög végig Miéville regényén, már-már átvéve a főszerepet: a ritmus megbűvöl, feldob, pörget, kábít és öl.
Óraverzum – az első magyar clockpunk regény
Azt mondják, komor, szorongó időkben, mikor a diktatúra diszkrét ájere lengi be a kis hazát és a 'szűvet, meg a lelket' egyaránt, a fantasztikus irodalom, miként a költészet is, felszárnyal.
Christopher Moore egy agyament barom
Böszörményi Gyula író-olvasó találkozót tartott egy könyvtárban, ahol a végén bocsánatot kért a könyvtáros a jelenlévőktől a szabad szájú író egy mondatáért.
János vitéz és a plüssállatok
Szerintem semmi értelme úgy regényt írni, hogy az ember nem teszi bele a megfelelő mennyiségű időt és munkát. Tartozik ennyivel az olvasóinak.
Kukoricza Jancsi végre forradalmat csinál
A semmiből előbukkant magyar filmre hullik a díjeső: 12 kategóriában kapott Oscart a Kukoricza – de vajon miért csak én tudok erről?
Sári László tibetológus: Az elme a legnagyobb csapda
A nyugati világ egyre beljebb hatol az anyag titkaiba. Az egész világ titkaiba azonban nem hatol beljebb. A létezés titkairól például (amelyek számunkra a legfontosabbak) ma kevesebbet tudunk, mint valaha.
Pierce Brown szarveretes mázlista vagy vérveretes tehetség
Így megy ez ott, azon a vérveretes Nyugaton, amit most épp megint kezdünk nemzetileg pfujjolni, mert nekünk állítólag mindig csak a bot szarveretesebb vége jut.
Angyalok tolják a mennyei jazzt
Szerzőnk markáns véleménye a műfajban tett nagy utazásainak összegzése: Az is egy idióta állat, aki ma sci-fivel foglalkozik.
Mégis mitől kellene itt félni?
Amíg ilyenek az utódaink, addig van remény. Hogy mire? Hát… Nagyjából bármire.
Brazília nem komoly ország – McDonald szerint sem
Brazília lakói az emberiségen belül különös, mágikus, elszeparált változatot alkotnak, mely populáció sajátos kultúrával, életszemlélettel, mentalitással bír.
Akkor én most tök hülye vagyok?
VanderMeer mindeddig szinte semmit nem árult el az X-Térségről, illetve amit mégis, az csak összezavarta az olvasót.
Kalapos csajregénye tiniknek és tinikről szól
Tojd le, mit mondanak a felnőttek, mert az ő begyepesedett dumájuk, minél idősebbek, annál érdektelenebb. (Könyvkritika)
Nehogy azt higgye valaki, hogy most lehúzom ezt a Szabó-regényt!
Zsarolás, rablótámadás, netkalózkodás, sms-rágalom, drog, béna zsaruk, eszes tinik: Balla Adrienn, a tininyomozó tarol.
Kommunista languszták a Windowsban
Accelerando, azaz (a zenében használatos kifejezés szerint) gyorsítva: valóban ez vár az emberiségre? - könyvkritika.
Betyárvilág a Monarchiában
Rózsa Sándort, a betyárkirályt, ki egyesek szerint közönséges rablógyilkos, mások szerint szabadsághős volt, élete alkonyán elárulták – de vajon ki tette? - Könyvkritika.
A zseninek egyetlen egyszer durran el az agya, a’ la Neil Gaiman
A sztori egyszerű: reggelre kelve kiderül, hogy elfogyott a zabpehelyre és teába való tej, és apának pótolni kell. És elindul...
A regényírás ráfizetéses meló – Baráth Katalin-interjú
A jó krimi ismérvei nem különböznek a jó könyv ismérveitől. Ne nézzen hülyének a szerző, nagyjából ennyi.
Az igazság nem az egyik vagy másik oldalon van – Jenei Gyula-interjú
Amik nagyon zavarnak, azok a különböző irodalmi klikkek egymásnak feszülései, amelyeket néha ártatlanul, ösztönösen, máskor meg nagyon is kiszámítottan az érdekérvényesítés mozgat.
Hogyan rohanj a vesztedbe – kritika
Kisfiam, pofád befogod és ne beszélj csúnyán, ba’meg, különben letépem a fejedet! - ahogy azt Seth-Macfarlane-től várjuk.