
Ősemberek nyomai után kutattak, whiskys üvegeket találtak
A régészek nem győztek csodálkozni, hiszen antik whiskys üvegeket ritkán találnak, noha Izrael földjén unos-untalan őskori leletekbe bukkannak.

A régészek nem győztek csodálkozni, hiszen antik whiskys üvegeket ritkán találnak, noha Izrael földjén unos-untalan őskori leletekbe bukkannak.

A lelet igen különleges. Egy 2-4. századi szarmata-kori településhez tartozó temetőben találtak a rendkívül nagy termetű germán sírjára, akit szarmata temetkezési rítussal temettek el.

Az út eredetileg hat méter széles, és másfél kilométer hosszú volt.

Új burkolatot kap a bécsi Stephansdom környéke, így márciustól novemberig régészek tartanak idegenvezetést az építési munkák miatt feltúrt téren. Mesélnek a Stephansplatz viharos történetéről, és a legújabb leletekről is.

Az új másolat a teljes Lascaux-barlangot rekonstruálta, 30 munkás négy éven át dolgozott rajta. Az elkészült munka 66 millió euróba került.

Az a tény, hogy a Atapuerca-hegységben lévő Sima del Elefante lelőhelyen nem találták nyomát a tűzhasználatnak, azt jelzi, hogy az Afrikából kivándorolt legrégebbi előemberek nem vitték magukkal a tűz ismeretét.

Hét, 5-6. századi, gepidákhoz köthető sír is előkerült. Egy kivételével mindegyiket kirabolták már nem sokkal a temetést követően, mindez abból is látszott, hogy a csontvázakat megbolygatták.

Először a korsó készülhetett el, ezt követően adták hozzá a behajlított lábbal, fejét egyik tenyerébe támasztva ülő ember szobrát. Az ásatás vezetője szerint a kancsó a szoborral együtt egészen rendkívüli leletnek számít.

Magyarországon gyakorlatilag ez az egyetlen olyan hely, ahol a régészek ilyen sűrűségben ismerhettek meg csontvázas temetőket a légi régészet módszereivel.

A szakemberek szerint a piramisokat különböző okok miatt építették egymásba, például szerkezetének állagromlása, esetleg a társadalomban új vezető megjelenése miatt.

A helyi műtárgypiacon néha felbukkannak ősi kéziratok, amelyekről feltételezik, hogy fosztogatók találtak rájuk a holt-tengeri barlangokban.

Már az első 'ismerkedő' expedíció során előkerült leletek is azt igazolják, hogy a Kaukázus északi előtere és a Kubán-vidék a magyar őstörténet kutatás fontos területe lehet - írja M. Lezsák Gabriella.