A pontos megtalálási helyet titokban tartják, hogy nyugodtan vizsgálhassák az értékes leleteket. Az időszámításunk előtt 900 körüli időkből származó kincsek valószínűleg előkelő vikingeké lehettek.
Megcsonkításuk egy tomboló, rituális harcosok társadalmára utal. A silók egy védelmi falon belül helyezkedtek el, ami arra utal, hogy egy zavaros, minden biztonságot nélkülöző korban halhattak meg.
A férfi lakhelyén a nyomozók egy berozsdásodott hadipuska csövet, puskalőszert, különböző pénzérméket és ezek feltalálásához használt fémdetektort foglaltak le.
Iovia első ránézésre egy város típusú település lehetett fórumszerű térrel, bazilikával, egy oszlopsoros utcával, több utca nyomát azonban eddig nem tudtuk azonosítani. A központi épületcsoport kissé olyan, mintha lett volna egy - főúri vagy császári villa, amelyet a talán 3. század végén egy városinak szánt település magjaként bővíteni kezdtek, de nem fejezték be.
Azt is megfejtették, hogy a rizsföldet hajdanán különböző alakú darabokra osztották, s közülük valamennyi kisebb volt 10 négyzetméternél.
A lelet tanulsága szerint a modern világ lóversenyeivel szemben az akkori lóversenyeket úriemberhez méltó szabályok uralták.
A néhány éve felfedezett állítólagos piramisok után most egy kőgolyóval került az érdeklődés középpontjába Semir Osmanagic.
Hannibál második hadjáratában 30 ezer katonát, 15 ezer lovat és 37 elefántot vezetett át az Alpokon, hogy a szárazföld felől kerülve legyőzze Rómát.
Az Árpád-kori falu területén, két egykori épületben több mint kétszázötven ezüstpénzre, továbbá gyűrűkre és egyéb ékszerekre bukkantak a régészek, emellett rengeteg összeégett emberi csontmaradvány került elő, főként gyermekeké.
A város kulturális tanácsosa szerint a mostani lelet bizonyíték arra, hogy Alsó-Ausztriának megéri erőforrásokat áldozni a további kutatásokra. Petra Bohuslav szerint a gladiátoriskola korábbi feltárása már nagyot lendített a hely idegenforgalmán
A körárkoktól a kőfalakig címmel az elmúlt 10 évben feltárt régészeti emlékeket mutatják be szerdától interaktív kiállításon a zalaegerszegi Göcseji Múzeumban.
Késő középkori, minden bizonnyal a 14. században készült nehézlovassági kardot találtak Kengyel határában civil lakosok - közölte a szolnoki Damjanich János Múzeum régésze, hangsúlyozva: rendkívül ritka leletről van szó.
