Bebizonyosodott, hogy a rák nem az ipari társadalom szülötte

Swartkrans-caves

A rák legrégebbi, 1,7 millió éves nyomaira bukkantak egy ősemberi csontkövületen Dél-Afrika egy barlangjában – számolt be róla a BBC News.

Az agresszív daganat nyomát egy 1,7 millió éves korai emberelőd lábujjcsontjának maradványán fedezték fel. A kövület a Homo ergaster vagy a Paranthropus robustus nevű homininhez tartozhatott.

A kutatók szerint a lelet világosan mutatja, hogy a rák nem a modern társadalom betegsége, amint egyesek állítják.

Korábban is találtak csontkövületeket, amelyek az ősi emberek rákos daganatait bizonyították, az egyik legrégibb, mintegy 120 ezer éves egy Horvátország területén élt Neander-völgyitől származik.

A most feltárt leletet a Johannesburg melletti világörökségi helyszín, az Emberiség bölcsője nevű ásatási hely Swartkrans-barlangjában fedezték fel.

A South African Journal of Science című szaklapban közzétett adatok szerint a lábközépcsonton oszteoszarkóma, a csontrák ritka és rendkívül agresszív formája alakult ki.

Annak ellenére, hogy a rák különböző formáit számos ősi emberelődnél megtalálták, sokan vélik úgy, hogy a rosszindulatú daganat kizárólag a modern társadalom problémája.

A Witwatersrandi Egyetem kutatója, Edward Odes elmondta a BBC-nek, hogy a modern orvostudomány képviselői között vannak, akik szerint a rákot a modern életmód és környezet okozza.

Tanulmányunk kimutatta, hogy a rákos daganatok eredete a mai ipari társadalomnál évmilliókkal régebbi korokra nyúlik vissza

– fogalmazott Odes.

Patrick Randolph-Quinney, a Central Lancashire-i Egyetem munkatársa szerint a rák modernségének nézete onnan származik, hogy az egyiptomi múmiák röntgenezésekor nem találtak daganatra utaló jeleket.

A modern életmód és a környezetszennyezés azonban tényleg növeli a rákos daganatok egyes fajtáinak veszélyét.

Az alkoholfogyasztás a májrák, a dohányzás a tüdőrák kockázatát fokozza, ezek valóban a modern kor betegségei

– magyarázta Randolph-Quinney.



Nincs hozzászólás

Írd le a véleményed!