Római kori szarmata telep feltárásakor kerültek elő második világháborús robbanóeszközök a Pest vármegyei Üllő külterületén.
A 17. századból származó női papucsot és csipkedíszes selyemruhát találtak a szakemberek a veszprémi várnegyed feltárása során.
Ezüst áldozókészlet és földbe rejtett, 70 ezüstérméből álló bécsi fillér kincslelet is előkerült a Tisza-tó melletti ásatáson.
A középkori Veszprém legrégebbi, 10-11. századi épületének maradványait találhatták meg a helyi Laczkó Dezső Múzeum régészei.
Régészeti szenzációnak számító faragott márványtöredékekre bukkantak, a leletanyagot hétfőn mutatták be Visegrádon.
A hiúz jelenléte különös kérdéseket vet fel, mivel ez a vadállat ritkán kerül elő ép formában, különösen nem szándékosan eltemetve.
A kolozsborsai görögkatolikus templomból származó harang a II. világháború zűrzavaros időszakában került Budapestre.
A régészek számára legígéretesebbnek a királyi palota szomszédságában található teniszpálya feltárása bizonyult...
A szobrok között egy Visnu istent, egy Laksmi istennőt és a két istenséget együtt ábrázoló alkotás is szerepel.
A mintegy 2500 éves múltra visszatekintő szent édesvízi medencének a csillagokkal való összehangoltságát derítették ki régészek.
A kincset két, utólag a 15-16. században épített kripta között találtuk meg, a közöttük lévő 50 centiméteres érintetlen területen.
Az i. sz. 132-135-ig tartott, Simon Bar Kohba vezette rómaiak elleni zsidó felkelés föld alatti búvóhelyeit és alagútjait tárták fel.
Tisza-tó mikroregionális kutatóprojekt 2022 márciusában vette kezdetét, ennek célja az Árpád- és középkori településhálózat felkutatása
Újabb régészeti feltárás kezdődött szerdán Székesfehérvár Nemzeti Emlékhelyén: a novemberi tervásatások után ismételten...
A mellkastól lefelé megsemmisült kislány sírja magasan, a jelenlegi járószinttől mintegy 70 centiméter mélységben feküdt Kecskemét...
Teljes fegyverzetű, avar harcos sírját találták meg a debreceni Déri Múzeum régészei Ebes határában a múlt év novemberében.
Viminacium mára a régészek értékes lelőhelyévé vált, ám eddig a 450 hektáron fekvő ókori településnek mintegy öt százalékát tárták fel.
A civilizáció építményeit egyenes utak és ösvények kötötték össze, találtak egy 25 kilométer hosszú utat is.
Akár Piaszt Erzsébet királyné ruháját is ékesíthette az a 700 éves aranyozott ezüstékszer, amit a régészeti feltárásánál találtak.
A rendőrök üzletszerűen, nagyobb értékre elkövetett lopás elkövetésének gyanúja miatt folytatnak eljárást.
Az érmék a pénzügyi reformot bevezető Diocletianus császár korában vert úgynevezett follisok. A lelet minden darabja jó állapotban van.
Pénzérmék, ékszerek és viseleti tárgyak, fegyverek, valamint sírok és harangtöredékek is előkerültek az elmúlt hetekben.
Sikeresen azonosították a sokat keresett Insula Pilup Sanctae Helenae templomát és magát a remeteséget Taliándörögd határában.
A Nagyszeminárium Vár utca melletti udvarának feltárásakor találtak rá Szent István egyik első ezüstdénárjára.
A sírok közül kettőben ólomszarkofágok is voltak, az egyikre szőlőleveleket, a másikra pedig különleges módon delfineket véstek.
Az eddigi leggazdagabb leletet találták meg: nyolc arany ékszer és egy ritka bronzedény került elő a sírkertből.
Az első Szentély idejében épített, mintegy 2800 éves rejtélyes csatornarendszer maradványait találták meg régészek.
A bronzkori akropoliszt, vagyis dombtetőn lévő szakrális szerkezetet négy méter vastag vályogtégla fallal építették.