Nem tudjuk, hogy a kéznyomot vandalizmusból, csínytevésként faragták-e a kőbe, vagy jelképez valamit, és valójában valamilyen irányba mutat
Számos távol-keletről származó tárgyra leltek ásatásukon a nemzetközi kereskedelmet biztosító, ősi "izraeli selyemúton".
A legkésőbbi lelet egy feltehetően a 6. században élt germán harcos sírja. Lábai mellett egy-egy vaskard feküdt.
Napjainkban a mélytengeri élőhelyek mind közül a legrejtélyesebbek és egyben a legnehezebben elérhetőek is.
A különböző építmények körvonalaiból már az is feltételezhető, hogy egy i.sz. 1. és 5. század közötti szarmata településről lehet szó.
a környéken találtak még hun üstdarabokat, sírokat és viseleti tárgyakat, és itt került elő a pietroaselei kincs is.
A makkabeus felkelés korából származó, 2200 éves érméket találtak Izraelben - jelentette a The Jerusalem Post című újság.
A szakértők azt feltételezik egy nagyobb Árpád-kori település lakói voltak, de ennek pontos helyét még nem sikerült meghatározni.
A skarabeusz pecsétek ganajtúró bogarat formáznak. Az ókori egyiptomiak a teremtés és az újjászületés megtestesülését látták benne.
Már a neandervölgyi emberek is ínyencek lehettek, erre utalnak egy Irán északi részén lévő barlangrendszerben feltárt ételmaradványok
Miközben a megkövesedett halmaradványokat vizsgálták, sikerült rekonstruálni, mikor kezdte az ott élő ember a hal sütését vagy főzését.
A 40 írásjelből álló felirat öt baszk szót tartalmaz, közülük az elsőt sikerült is lefordítani, ami azt jelenti jószerencse.
Horvát régészek egy több mint 2000 éves római hajóra bukkantak a tengerben az észak-dalmáciai Sukosánnál, mindössze kétméteres mélységben
A leletek közül kiemelkedik még az a miniatűr, nagyjából 4-5 centiméter hosszú díszítetlen, téglaszínű agyagkanál is
Feltételezhetően az aranypénz egy kisebb, rejtett kincshez tartozhatott. Átfúrták, azaz ékszerként, medálként hordhatták a szarmaták.
Nagy mennyiségben találtak a csőrében gyűrűt tartó hollóval díszített érmeket, ezek Mátyás király pénzreformjából származó ezüstdénárok.
A Szent István király által 1019-ben alapított bencés monostor maradványait tárták fel a szakemberek Zalavár-Várszigeten.
A ciprusi kerámiák maradványai között olyan edényeket is felfedeztek, amelyeket valószínűleg helyi halálszertartás részeként használtak.
A 7. században eltemetett 30-40 év körüli avar nő háborítatlan sírjára találtak a régészek a 441. számú főút felújításánál.
Ahhoz, hogy a mamutagyarat egyben tartsák, a szakemberek folyton locsolták és a védelem érdekében betemették.
A felfedezés szerint az ősemberek olyan komplex sebészeti beavatkozásokra voltak képesek, amelyek után a páciensek felgyógyultak.
A műtárgyakat Jeruzsálem mai óvárosa mellett találták meg a régészek egy kormányzati épület romjai között.
Az egyik honfoglalás kori sírban egy idős nő maradványait találták, akinek az összes foga kiesett és csontritkulásban szenvedett.
A sírban - a régészek feltételezése szerint - egy nőt temettek el mintegy 4600-4300 évvel időszámításunk előtt.
Több magyar uralkodó, köztük Szent László király földi maradványait azonosították a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói.
Három uralkodót "a halottak barlangjába vittek az átalakulásukhoz. Ezek a maja vezetők Kr. u. 722 és 776 között haltak meg.
Az összes kincs kidolgozottsága arra utal, hogy tehetős nemeseknek, vagy esetleg a királyi család tagjainak szánták őket.
Az érmén a római Luna holdistennő képe alatt a rák csillagjegy található, másik oldalán pedig a 138-tól 161-ig uralkodó.