+ Történelem

Szent István király első ezüstdénárját találták meg

szent istván

A Nagyszeminárium Vár utca melletti udvarának feltárásakor találtak rá Szent István egyik első ezüstdénárjára.

Szent István király első ezüstdénárját találták meg a veszprémi várhegyen. A várnegyed megújítását kísérő régészeti feltárások során több mint 1000 éves műtárgyak, régészeti leletek és építészeti emlékek kerültek elő.

Vavra Áront, a veszprémi várnegyed beruházás műemléki projektvezetőjét idézik, aki elmondta: a Nagyszeminárium Vár utca melletti udvarának feltárásakor találtak rá Szent István egyik első ezüstdénárjára, amelyről azóta bebizonyosodott, hogy az úgynevezett Lancea Regis feliratú sorozatból való. Ezek a királlyá koronázott Szent István által veretett első pénzérmék.

A magyarországi numizmatika 1968-ig István Stephanus Rex feliratú ezüst dénárját tartotta az első magyar pénzérmének. Abban az évben azonban Nagyharsányban egy kőbánya földmunkái során találtak egy kincsleletet, amelyből több bizánci, német és cseh pénzérme mellett több mint 40, akkor még ismeretlen magyar veret is előkerült. Az itt megtalált sorozat a pénzérme külső körében olvasható Lancea Regis, vagyis “a király lándzsája” köriratról kapta a nevét.

Hegyi Dórát, a Magyar Nemzeti Múzeum ásatásvezető régészét is idézik, aki kiemelte: a veszprémi lelet azért is kuriózum, mert egy Árpád-kori talajrétegben találták meg – vagyis a pénzérme a saját korából, a saját környezetéből került elő.

“Ez, és a most feltárt többi lelet – egy falmaradvány, valamint több kerámiaedény, többek között egy épségben megmaradt Árpád-kori fazék is – újabb bizonyítéka annak, hogy a veszprémi várnegyedben már ebben a korai időszakban is éltek emberek”.

A veszprémi várhegy kiemelten védett régészeti lelőhelynek minősül. A várnegyed 2020-2025 között zajló megújítását régészeti szakmai támogatás kíséri, így a Magyar Nemzeti Múzeum régészcsapata több épület esetében is teljes körű régészeti feltárást végzett a tervezési munkákhoz kapcsolódóan, valamint a kivitelezési munkák megkezdése előtt és a kivitelezés alatt.

Az elmúlt hetekben a várnegyed két épületénél, a Nagyszemináriumnál és a Szent György Kápolnánál is zajlottak feltárások. Korábbi kutatások során beigazolódott, hogy a Nagyszeminárium déli szárnya egy középkori temető határa volt, attól északra pedig már az Árpád-korban is épületek álltak.

Hegyi Dóra elmondta: a beruházásokat megelőző kutatások során geofizikai mérésekkel, többek közt talajradaros vizsgálattal térképezték fel a felszín alatti maradványokat, és így akadtak rá a középkori várfalra is.

A régi épületalapok, középkori maradványok nem mozdíthatók, a kiviteli terveket kell ezekhez igazítani – emelte ki, hozzátéve: a régészeti jelenlét a teljes kivitelezés alatt folyamatos, hogy az előkerülő maradványok megőrzését és szakmai kezelését biztosítani tudják.

A Szent György Kápolnában is zajlottak feltárások. Az épület különleges jelentőséggel bír, történeti források szerint ugyanis ez a hely lehetett, ahol Szent Imre herceg szüzességi fogadalmat tett.

A Szent György Kápolnában már 1957-ben zajlott régészeti munka, több dolog azonban csak a mostani beruházás során vált egyértelművé és jól dokumentálhatóvá.

A helyszínen két kápolna maradványai találhatók: a 10. században egy kör alaprajzú, patkóíves szentélyű épület állhatott itt, majd a 13. században egy újabb kápolnát építettek a korábbi épület fölé.

Az újabb kutatások során derült fény többek közt arra, hogy a főszékesegyház 11. századi megépítésekor az eredeti, 10. századi kápolna falaiba belebontva összeépítették a székesegyházat és a régebbi kápolnát.

Nagy Veronika, a Work in Progress 2023 (WIP ’23) kiállítássorozat kurátora kiemelte: ez a szakrális kapcsolat a beruházás révén ismét élő lesz a két épület összekapcsolásával, emellett azon dolgoznak, hogy minél többet bemutassanak abból műemléki, régészeti kincsből, amely előkerült.

A beruházás kezdete óta több érdekességre és jelentős régészeti leletre bukkantak a szakemberek. Tavaly januárban a vár délnyugati részén kora újkori palánkerődítés nyomait találták meg, korábban nem ismert barokk csatornarendszer, középkori várfalszakaszok és befalazott kemencék is előkerültek. Számos más érmét is találtak, a legkorábbi az Árpád-korból származik, a legkésőbbi pedig a 19. századból. Korabeli használati tárgyak, például egy fogkefe is előkerült.

“Az újkori csatornák és emésztőaknák – amelyek a várhegyen is megtalálhatóak – igazi kincsesbányák” – mondta Hegyi Dóra, hozzátéve: ezeket az aknákat a 18-19. században szemétgödörnek használták.

A várnegyedben található Simon Ház udvarán például egy egész konyha került elő üveg- és kerámiaedényekkel, amelyek közül több megtekinthető a Biró-Giczey Házban látható kiállításon.

Az elmúlt években a veszprémi várhegyen feltárt leletekből kiállítás nyílt ősszel a Biró-Giczey Házban, a Szent György Kápolnában pedig az itt zajló kutatás legújabb eredményeibe pillanthatnak be a látogatók.

A legfrissebb tudományos hírek

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top