Fosztogatók nyomában keresik az újabb holt-tengeri tekercseket
A helyi műtárgypiacon néha felbukkannak ősi kéziratok, amelyekről feltételezik, hogy fosztogatók találtak rájuk a holt-tengeri barlangokban.
A helyi műtárgypiacon néha felbukkannak ősi kéziratok, amelyekről feltételezik, hogy fosztogatók találtak rájuk a holt-tengeri barlangokban.
Már az első 'ismerkedő' expedíció során előkerült leletek is azt igazolják, hogy a Kaukázus északi előtere és a Kubán-vidék a magyar őstörténet kutatás fontos területe lehet - írja M. Lezsák Gabriella.
A feltáráson egy meglepően összetett szerkezetű és fejlett, 13. század végi épület került elő, amit a kunok építhettek.
A férfit és a nőt valószínűleg közös halotti lepelbe burkolták. Az asszonyt teljesen felékszerezve temették el, csontjai között gyöngyöket, tengeri kagylókat találtak.
A régészeknek, muzeológusoknak komoly fejtörést okoz, hogyan ismerhetik meg egy olyan antik könyv tartalmát, amihez hozzá se mernek nyúlni.
Ibrahima Thiaw a rabszolgák életének történetét szeretné elmondani, többek közt azt, hogy mit vihettek magukkal az útra vagy mit karcoltak a hajók falába.
A baltát 2900 méteres tengerszint feletti magasságban találták meg a Ziller-völgyi Alpokban, a Pfitscherjoch nevű hágónál.
A Szegeden a Szentháromság utca nem nyilvántartott régészeti lelőhely, így a szakemberek nem számítottak arra, hogy onnan leletek kerülhetnek elő.
A kutatók évtizedek óta tudják, hogy az eszközkészítő emberelődök húsevő életmódja nagyjából 2,5 millió évre nyúlik vissza, ám most először van a kezünkben közvetlen bizonyíték arra, hogy kőkorszaki elődeink milyen állatok vadászatával és feldolgozásával tartották fenn magukat.
Itt került sor Quirinus püspök perére is. A róla szóló emlékiratokban olvasható és beazonosítható az építmény, amit a várossal egy széles egyenes út köt össze, ami lehetne akár a Kálvária út is
Ehmann Gábor bejelentésének köszönhetően a Magyar Nemzeti Múzeum felbecsülhetetlen értékű hun kori leletegyüttessel gyarapodott. Az összesen 125 tételből álló tárgycsoport több szempontból is kivételes jelentőséggel bír a korszak leletanyagában.
A legújabb vizsgálatok bebizonyították, hogy az egyéni különbségek ugyan nagyok, de a Kárpát-medencei népesség alapvető bázisát olyan típusegyüttes adja, amelynek képviselői generációk óta együtt éltek.