4000 éves, hegyikristályból faragott baltát találtak
A baltát 2900 méteres tengerszint feletti magasságban találták meg a Ziller-völgyi Alpokban, a Pfitscherjoch nevű hágónál.
A baltát 2900 méteres tengerszint feletti magasságban találták meg a Ziller-völgyi Alpokban, a Pfitscherjoch nevű hágónál.
A Szegeden a Szentháromság utca nem nyilvántartott régészeti lelőhely, így a szakemberek nem számítottak arra, hogy onnan leletek kerülhetnek elő.
A kutatók évtizedek óta tudják, hogy az eszközkészítő emberelődök húsevő életmódja nagyjából 2,5 millió évre nyúlik vissza, ám most először van a kezünkben közvetlen bizonyíték arra, hogy kőkorszaki elődeink milyen állatok vadászatával és feldolgozásával tartották fenn magukat.
Itt került sor Quirinus püspök perére is. A róla szóló emlékiratokban olvasható és beazonosítható az építmény, amit a várossal egy széles egyenes út köt össze, ami lehetne akár a Kálvária út is
Ehmann Gábor bejelentésének köszönhetően a Magyar Nemzeti Múzeum felbecsülhetetlen értékű hun kori leletegyüttessel gyarapodott. Az összesen 125 tételből álló tárgycsoport több szempontból is kivételes jelentőséggel bír a korszak leletanyagában.
A legújabb vizsgálatok bebizonyították, hogy az egyéni különbségek ugyan nagyok, de a Kárpát-medencei népesség alapvető bázisát olyan típusegyüttes adja, amelynek képviselői generációk óta együtt éltek.
A szakemberek szerint a felfedezés újraélesztheti a vitát a legendás Artúr királyról, aki a középkori történetek szerint Tintagelben foganhatott.
Az ásatást vezető kanadai régészprofesszor már doktori disszertációját is a Békés környéki lelőhelyekről írta. Az újabb eredményekkel közelebb kerültünk ahhoz, hogy megtudjuk, kik és hogyan éltek ebben a térségben jóval a honfoglaló magyarok előtt
A most feltárt leletet a Johannesburg melletti világörökségi helyszín, az Emberiség bölcsője nevű ásatási hely Swartkrans-barlangjában fedezték fel.
A bádogedényt, amelyben a csípős illatú ételmaradékot megtalálták, további vizsgálatok céljából laboratóriumba küldték. A tárgyra a tengerfenék agyagába préselődve bukkantak rá a búvárok.
A magyarság őstörténetével feltételesen kapcsolatba hozható leleteket találtak a régészek a mai Kazahsztán északnyugati, valamint a Kaukázus északi részén is.
Ezek a legrégebbi bizonyítékok arról, hogy a 4 ezer méteres magasságban elterülő fennsíkon, ahol alacsony a hőmérséklete és kevés az oxigén, erős a szél és az ultraibolya-sugárzás, ősidők óta emberek élnek és munkálkodnak.