A szeptember 26-án megjelenő interjúkötetben Réz Pál mesél az irodalmi élet számos fontos szereplőjéről, többek között Szabó Lőrinctől kezdve Illyés Gyulán és Tamási Áronon át egészen Csurka Istvánig és Petri Györgyig.
A Holmi megszűnésekor több emlékező írás föltette a kérdést: mi lesz ezek után a kritikával, a sok jó recenzióval? Átpártolnak az elektronikus médiára?
Bár az egyik legnépszerűbb bölcsészsport azon nyavalyogni, milyen sok print folyóirat is van fölöslegesen Magyarországon, milyen kevés olvasóval, és hogy olvasási szokásaink átalakulásával mindent illene most és mindörökre internetizálni, ezzel szemben a magyar folyóirat-kultúra él és virul...
Valahol azt is meg lehet érteni, ha egy „zenekar” már megfárad, s nem akarja tovább vinni a szekeret.
Idén decemberben jelenik meg utoljára a huszonöt éves Holmi folyóirat. A Nyugat 33 évig működött, a Holmi nem is sokkal maradt alul. De mi lesz ezután? Sorra tűnnek majd el a nyomtatott irodalmi folyóiratok?
Huszonöt év alatt már kiderül. Vannak most is nagyon tehetséges fiatalok, de nagy kiugrás nem volt.
Illyés hatvan éve kallódó regényét lánya küldte el a Holminak. Lehet, hogy nem kellett volna?