
Olvasók Boltja – emberlépték Újlipótvárosban
A Vígszínház mellett, a Pannónia utcán kifelé haladva találhatjuk azt a könyvesboltot, mely úgy tud nagyon mai lenni, hogy közben nem vesztette el az értékeket, melyek a régi üzletek lelkét adták.

A Vígszínház mellett, a Pannónia utcán kifelé haladva találhatjuk azt a könyvesboltot, mely úgy tud nagyon mai lenni, hogy közben nem vesztette el az értékeket, melyek a régi üzletek lelkét adták.

Kivágott szemű hajléktalan, telefonszámmal összefirkált női holttest. Pozsonyban a helyzet csöppet sem rózsás. Az értelmetlen gyilkosságsorozatot a magának való, öntörvényű Edo nyakába akarják varrni, akinek enélkül is van épp elég gondja. Az Ujjatlan város hihetetlenül vagány krimi, igazi városi hangulattal és társadalomkritikával fűszerezve.

Van abban valami végtelenül röhejes, hogy ma mifelénk egyszerűbb – és sokkal kényelmesebb! – kereszténynek lenni, mint nem-kereszténynek. Vagy ez csak a látszat?

A Pygopagus zenekart albumát méltatják így a könyvben, de az sem túlzás, ha azt állítjuk, hogy a Gabonakörök című regény is valami ilyesmi.

Felejts el mindent, amit az irodalomról tudni véltél, engedd el a megszokott sémákat, mert ha ismert formákhoz ragaszkodsz, nem enged be Birgül Oğuz könyve!

A Morfium módosult tudatállapotot okoz, függetlenül attól, hogy a fogyasztó milyen formában veszi magához. A könyvként megjelent Morfiumról a Budapesten tartózkodó szerzővel beszélgettünk.

Futunk, hogy életben maradjunk. Futunk, hogy elsőként adjunk át egy fontos hírt. Futunk, mert egészséges. De mióta és hogyan tesszük ezt? Minden, amit tudni akartál a futásról, de sosem merted megkérdezni.

Ez az a kérdés, amit senki nem tett fel Mózes Froben énekesnek, aki éppen a kasztrálás következtében lehetett a 18. század ünnepelt sztárja.

Remek dolog az Európai Unió tagjának lenni, sok minden jól alakul, de a természetes fogyás komoly problémát jelent nekünk. A fiatalok külföldre mennek, öregszik a társadalom: úgyhogy ez a regény egy figyelmeztetés is, amely arról is szól, hogyan történhet meg az, hogy egy kis nép egészen egyszerűen kihal - meséli Andrus Kivirähk, Az ember, aki…

Andrus Kivirähk talán titokban még beszéli a kígyók nyelvét, s talán mégis igaznak bizonyulnak a mesék a hősökről és a sárkányokról. Most kiderül.

Jannah Loontjens nem csak a címbeli kérdésre ad választ, sőt, nem is csak arra, hogy ki kérdez ilyet egy kétgyermekes családanyától…

Olyan nagyra tudunk lenni az európai keresztény kultúránkkal, mintha öröktől fogva a sajátunk lenne. Egyáltalán nem baj, ha jön Andrus Kivirähk és megfricskázza az orrunkat.

A morfium című regény szerzője, Szczepan Twardoch – példátlan írói bátorsággal – olyan kérdéseket feszeget, melyekre nekünk kellene őszinte választ adnunk. Nincs ennél aktuálisabb regény a magyar könyvpiacon!

– …itt állok én, a tartalékos tiszt, járadékos és bonviván, itt állok bevert képpel a leszart angol tweednadrágomban, és játszom a győztes németet, aki nyugodtan szarhat, ahova csak akar – gondolja Szczepan Twardoch hőse. Az igazi kérdés, hogy hős-e!

Magyarországon megjelent az Isten, és nem történt semmi. Aztán megjelent az Isten írója, Erik Wahlström is – Kiss Barnabás kifaggatta.

Esko Valtaoja a Turkui Egyetem csillagász professzora most egy merész könyvet ad az olvasó kezébe, az a címe, hogy Mindentudó kézikönyv, és nem sokkal megjelenése után Finlandia-díjjal és a közérdekű tájékoztatás állami díjával jutalmazták. A Typotex kiadónál megjelent könyvből most egy részletet olvashattok.

A színező rajzain a Kárpát-medence területén előkerült 8-10. századi régészeti leletek ősi díszítőmotívumai jelennek meg, melyeket tetszés szerinti színekkel díszíthetsz, fejezhetsz be.

Merész vállalkozásba kezdett Erik Wahlström, amikor könyve címéül azt a szót választotta, hogy Isten. Hogy először a könyvet írta meg, és utána csapott a homlokára, vagy már eleve ezt a címet kopogta a kézirat fölé, most megkérdezhetitek magától a szerzőtől, merthogy Magyarországon vendégeskedik.

Talán nem én vagyok az egyetlen, aki kiütést kap a középkori szentek régebben írt életrajzaitól, s talán nem én leszek az egyetlen, akit lelkesít a Typotex által kiadott Hildegard című regény.

Tristan Garcia a lehetetlenre vállalkozott: az Univerzum és ezzel sci-fi határait feszegeti, s közben az őrületbe kergeti az Olvasót a Browser zsinórjaival.

Tristan Garcia regénye, a Browser zsinórjai elsőre inkább tűnik szokatlan állagú tudatmódosító szernek, mint irodalmi műnek. Szippanthatsz belőle!

Drága Torgyán doktor, ha még a Parlamentben lenne, biztos nem hagyná szó nélkül a Typotexnél megjelent Isten című Wahlström kötetet.

Emil Hakl, a nagy elődökhöz hasonlított cseh író, első magyarra fordított regénye hű hazája irodalmi hagyományaihoz: Szülőkről és gyermekekről című regénye egy hosszúra nyúlt, humorral, tragédiával és feszültségekkel terhes kocsmai beszélgetés szöveges változata, ahol még az olvasó is aktív beszélgetőpartnerré változik.

David Brin kétkötetes regénye próbára teszi még a kortárs irodalmon edzett Olvasót is. Az Existence-ben megírt jövőkép sok szempontból túlmutat egy szokásos sci-fi keretein.

Stephen Greenblatt könyve tönkretette az éjszakámat. Az Egy reneszánsz könyvvadász annyira izgalmas, hogy kimaradt miatta az alvás is…

A XXII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál bőséges programkínálata igazán zavarba ejtő, itt csak az nem talál magának olvasnivalót, aki nem akar. Programok napokra bontva.

Igazi csoda, ha a normál működéséből kizökkent világban nem magyarázatokat, hanem utakat keresünk – ez történik Karpowicz regényében, míg az író magára omlasztja a világot.

Engem lesújtott, amikor egy tudományos igényű könyvből megtudtam, hogy Barbie szakított Kennel. Eddig abban a hitben éltem, hogy engem nem érdekel ez a téma.

A mi saját világunk tükröződik Barbie parányi rózsaszín fésülködő asztalkájának ártalmatlan, törhetetlen tükrében; ha ez a világ nem tetszik nekünk, azért csak magunkat vádolhatjuk.

Orrunkban érezzük a fűszeres francia parfümök illatát, a tenger sós íze a szájpadlásunkra tapad, s elszédülünk... Mata Hari