Keresési eredmény: térey jános






Teremtés vagy sem – beszélgetés Térey Jánossal

Május közepén mutatták Térey János: Teremtés vagy sem című, a Libri kiadónál megjelentkönyvét az Írók boltjában. A szerzővelCsobánka Zsuzsa és Vári György beszélgetett, Fekete Ernő közreműködött. Itt a beszélgetést hallgathatjátpk meg.


Szilágyi János György halála után előkerült, tábori lapokra írt esszéjéről – Az Élet és Irodalom 2017/28. számából

Komoróczy Géza rekonstruálta és adja közre ezt az írást, többek közt a következő megjegyzéssel: ‘A noteszt és a levelezőlapokat SzJGy a fogolytáborban és egész további élete során gondosan őrizte, a maga közelében tartotta, múzeumi íróasztalában, a Horatius-kötettel együtt, még utolsó hónapjaiban, a kórházban is.’ A nagy tudós július 16-án lenne 99 éves.






Jékely és Weöres-jubileum az Ünnepi Könyvhéten

A Holnap Kiadó két új kötettel készül, hogy azok is felfedezhessék a gyönyörű alkotásokat, akiknek az elmúlt évszázad erre nem adott alkalmat. Az Ünnepi Könyvhéten az életmű földolgozásában közreműködő művészek (többek között Karafiáth Orsolya, Kovács András Ferenc, Szálinger Balázs, Térey János) szombat és vasárnap délután is dedikálják a versválogatásokat.


Az Egy magyar regény bemutatója

Barna Dávid: Egy magyar regénycímű könyvének bemutatójára 2011. december 1-én, csütörtökön 17 órakor lesz a Trafó Kávézójában. Az est meghívott vendégeivel Térey Jánosköltővel és Vári Györgykritikussal Dunajcsik Mátyásbeszélget a könyvről, Vajdai Vilmospedig részleteket olvas fel.


A főutca kihaltabb, mint az idétlen horrorfilmekben

Írja Térey János a februári Jelenkorban Lanczkor Gábornak ajánlott versében. Kováts Judit, Eltagadva, elhallgatva című regényrészletét is közli a februári szám, és mi is:”’42-ben, amikor hetedik gimnáziumba mentem, a háború már javában tartott, de még mindig tőlünk távol, valahol a messzeségben zajlott, és mi, felsős diáklányok nemigen foglalkoztunk vele.”




Az art deco kiemelkedő magyar építésze a Műcsarnokban, akit félreértett a 20. század

Sajót sokoldalú tehetséggel áldotta meg a sors, sportolt, a műszaki tudományokhoz és a művészetekhez is vonzódott. Útja Debrecenből, ahol 1896-ban született és ifjúkorát töltötte, a Műegyetemre vezetett – közben, mintegy mellékesen, részt vett az első világháborúban is, több kitüntetést szerezve – írja Sajó István építészről Kovács-Cohner Róbert.