+ Irodalom

Borbély Szilárdra is emlékeznek a 2. Térey Könyvünnepen

Kedden kezdődik a 2. Térey Könyvünnep Debrecenben. A szeptember 18-ig tartó rendezvény első napján megemlékeznek a Debrecenben született Térey Jánosról, a költő fiatalságát sétaszínház eleveníti fel, emellett a könyvünnepen Borbély Szilárdra emlékező kiállítás is nyílik.

Az 1970-ben Debrecenben született Térey János születésének évfordulójáról szeptember 14-én emlékeznek meg. Kedden 18 órakor koszorúzást tartanak szülőházánál.

„A kortárs magyar irodalom egyik legtehetségesebb és legtermékenyebb írásművésze átformálta a költészet nyelvét, felújította a verses regény és a zenedráma műfaját, új értelmet adott a pátosznak és az elégiának, a szatírának és a társalgási drámának, a disztópiának és a memoárnak”

– írják Térey Jánosról a rendezvény Facebook-oldalán.

A költő születésének 50. évfordulója tiszteletére tavaly hagyományteremtő szándékkal alapították meg a Térey Könyvünnepet, amelyet a tervek szerint évről évre a közelmúlt nagy debreceni irodalmi alakjai – mások mellett Borbély Szilárd, Szabó Magda, Tar Sándor és Térey János – emlékének szentelnek.

Az idei Térey Könyvünnepen sétaszínház eleveníti meg Térey János fiatalságát, családjának és szülővárosának múltját, előadás szól a város épített örökségéről, a történeti lakóházak továbbélésének lehetőségeiről, továbbá a rendezvény vendége lesz Terék Anna, a kortárs magyar líra jeles képviselője is.

A Térey Könyvünnepen In memoriam Borbély Szilárd címmel Tamus István grafikáiból nyílik kiállítás a Debreceni Irodalom Házában csütörtökön 18 órakor. A november 28-ig látogatható tárlat alkotásait Borbély Szilárd költői-írói világa és személyes emlékek ihlették.

A közleményben Tamus Istvánt idézik, aki elmondta: Borbély Szilárddal egy véletlen folytán hozta össze a sors évekkel ezelőtt. „Határtalan őszintesége, az igazság iránti elkötelezettsége magával sodort” – idézte fel Borbély Szilárd alakját.

„Az emlékezés során, mely nagyméretű grafikai lapok elkészítését nyújtotta nekem, összegződik bennem mindaz, ami sorsunk közös tragédiáját jelentette egymástól függetlenül, amit mindketten megéltünk, megszenvedtünk”

– mondta, hozzátéve: az általános emberi sorsfordulókhoz készített grafikákat, melyeket saját élete kihívásaival egészített ki.

A Borbély Szilárdra emlékező kiállítás mellett a 2014-ben tragikus hirtelenséggel elhunyt költő, író Kafka fia című, befejezetlenül maradt, itthon és külföldön egyaránt nagy figyelmet keltő posztumusz regényét is bemutatják a könyvünnepen. A szeptember 17-én 19 órakor kezdődő eseménynek szintén a Debreceni Irodalom Háza ad otthont.

2 hozzászólás

1 hozzászólás

  1. Gyzoltan szerint:

    Térey-Borbély?! -ezek a nevek, és e neveken túli alkotás, munkásság, teljes „fehér folt” számomra…
    A szakadékba rohanó világunk forró eseményei, az egyre gyengülő befogadási készség mellett, lehet, hogy egyébként fontos dolgok sem kerülnek figyelmünk látószögébe…
    Ma, az általános közélet vircsaftjában tájékozódni, megítélni, elfogadni, egyre nehezebb!
    Az ordas eszmék, ideológiák, szándékok felismerése, Jákob-báránybőre alatt, elvakíttatásunkkal terhelve, szinte ellehetetlenült…
    A tájékozódásban szilárd pont lehetne a családi háttér ismerete, ki honnan érkezett.., mit hozhatott magával, de már e lehetőségtől is megfosztottak bennünket…
    -nem tudhatjuk, hogy ki a cigány, ki a zsidó, ki európai, ki netán magyar…
    Pedig a sok-évszázados tapasztalat bizonyította, hogy a cigány. az általában cigány a világban mindenütt, amint a zsidó is, az egekig csapó rasszista voltából nem engedve, zsidó Londonban is, New-Yorkban is, Judapesten is, érdemtelen kiváltságaiból mit-sem engedve, sőt egyre bővítve annak körét, míg a magyar továbbra is marad jogfosztott magyar, a magyarnak mondott Magyarországon…
    Talán valaki ismertethetné a családi hátterüket.., e nélkül „sántának” tűnik a cikk…

  2. Gyzoltan szerint:

    Megkíséreltem némi ismeretet begyűjteni, olvastam a szülők embertelen legyilkolását…
    Ennek ellenére meggyőződésem, hogy a szociális, bűnügyi, gazdasági, kulturális, stb. országos gondjainkat, tehertételünket jelentősen fokozó, okozó, briliáns cigány demográfiai mutatók, nem minden egyes terméke lesz tanárgyilkos, avagy „őregező” gátőrgyilkos…
    Bár ez csúnya, kegyetlen fogalmazás, de azt a valóságot tükrözi, mellyel, születési előjogként, a hatalmat kirekesztően kisajátító, a hatalmat bitorló „(ki)-választott” egyedek, nem hajlandók foglalkozni… Meggondoltan, tudatosan, a magyarság érdekeivel évtizedek óta szembemenve!
    Kik ők?
    Kik ők, kik 1918-19-ben bolsevisták, 1945 után kommunisták, 1956 után szocialisták, ma, napjainkban liberálisok, Jákob hazug báránybőre alatt!? Ordas eszmék, ordas ideológiák hordozói, terjesztői, pribékei! -és gyilkosok! Ma is!
    Míg egy évszázadon keresztül az effektív gyilkolást gyakorolták, mára a tudatgyilkolást helyezték előtérbe! Támadnak mindent, ami közösségi…
    Támadják a népeket, országokat, nemzeteket, társadalmakat, s mára már a társadalom sejtjeihez, a családokhoz jutottak el, a gyermekeket sem kímélve, terjesztik a kórt, a pusztító mételyt!
    -és acsarkodó harcot vívnak a hatalomért, a még-nagyobb koncért.., magyar van köztük..?

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top