Mit mondott Térey János Kosztolányi Alakok című kötetéről?

terey_janos_mti_001

Írás és szolidaritás – generációk párbeszéde címmel indított programot a Szépírók Társasága a Magyartanárok Egyesülete részévtelével, a Norvég Civil Támogatási Alap támogatásával.

Három generáció: huszadik századi klasszikusok, mai írók és középiskolás diákok találkoznak össze ebben a programban, melynek célja, hogy felelevenítse a köztudatban az írói felelősségvállalás, társadalmi érzékenység tradícióját.

A sorozat korábbi részeit – amelyben Tóth Krisztina és Parti Nagy Lajos szólal meg – a nevekre kattintva olvashatod el.

Most Térey János beszélt a Kosztolányi Alakok című kötetében szereplő női figurákról. Az 1929-ben megjelent könyv 35, műfajilag nehezen meghatározható írást tartalmaz, amely egy-egy, foglalkozás leírását adja. Kosztolányi riportalanyai között éppúgy megtaláljuk a kardalosnőt, a primadonnát, és a telefonos kisasszonyt, mint a grófnőt, a bábát, vagy a cselédet.

(…) Fenyegeti az interjúalanyát, hogy a beszélgetést majd ki fogja cifrázni. Ez a cseléd is találkozik egy olyan úrral, aki kést emel az asszonyra és ez traumatikus. (…)

– mondja Térey a videóban a Cseléd című írás kapcsán.

(Minthogy mindenre értelmesen felelt, megkínálom egy tányér cseresznyével. Azonnal enni kezd. A cseresznye vére bemaszatolja fiatal száját, gyönyörű fogsorát, mely még nem ösmeri a fogorvosok köszörűit. Egyszerű, mint a kenyér és tej. Az örök népszínművet természetesen játssza, anélkül, hogy egy pillanatra is kiesnék szerepéből. Én többre becsülöm hétszáz moziszínésznél. Míg a papírlapokat rendezem, melyekre odavázoltam szavait, bele-belesandít a sok ákom-bákomba. Újra furcsálja, hogy akad ember, aki ilyesmivel foglalkozik. És ismét nevet. Kineveti a mesterségemet, engem, az egész világot.)

– írja Kosztolányi interjúalanyáról, Bözsiről, a cselédlányról.



Nincs hozzászólás

Írd le a véleményed!