magyar színház keresési eredmények

Amikor én még kissrác voltam, bár csillagászati témájú ismeretterjesztő könyveket olvastam, nem ismertem azt a szót, hogy kozmológia. Jóval később világosodott ki bennem, hogy sokkal érdekesebbek az anyagi világ egészére vonatkozó végső és legvégső, elméleti és filozófiai kérdések, mint a távcsövekbe meredő csillagnézés. (Kémeri Attila írása) Fotó: Révész Róbert

A révkomáromi Jókai Színház pályázatot hirdet szlovákiai magyar szerzők számára olyan színpadi librettó megírására, melynek központi témája a felvidéki magyar identitás fejlődése, alakulása a történelmi események tükrében.

Magyarországon a rendszerváltás óta számos független szervezet folytat színház-pedagógia jellegű tevékenységet, azonban az állami oktatás-, és kultúrpolitika a mai napig nem hajlandó hivatalos keretek közé emelni és normatív alapon támogatni a társadalom demokratikus fejlesztését.

Új tervekkel foglalkozik, de nem technikai hatásokkal operáló, hanem olyan filmet szeretne készíteni Zsigmond Vilmos, amely az emberekről szól.

A Seress Rezső világhírű dalával azonos című melankolikus családregény Budapesten játszódik, és három generáció életét mutatja be az 1956-os forradalomtól a kádárizmuson át napjainkig.

Aki nem látott még Pintér Béla darabot színpadon, annak egy mentsége lehet – oly nehéz rá jegyet szerezni, mint a Nemzetibe vagy a Katona Kamrájába. (Szerbhorváth György írása Pintér Béla Drámakönyvéről)

Weiner Sennyey Tibor első drámája ugyancsak kíváncsivá tett: Szapphóról, az ógörög költőnőről írta, Indonézia intenzív közegében – mit fog ez nekünk mondani itt és most, a 21. század Magyarországán? (Stenszky Cecília írása Weiner Sennyey Tibor: Szapphó című drámájáról.)

Májusban és júniusban Kecskemét, Szabadka, Jönköping és Pozsony színházi fesztiváljain két idei és egy, a 2011/2012-es évadban bemutatott előadással vendégeskedik a Budapest Bábszínház. A Magyarországi Bábszínházak Találkozójának programjában a Pettson és Findusz szerepel, a svéd közönség az Übü király és a magyarok című produkciót láthatja, a szerb és a szlovák városba pedig a Lúdas Matyi…

Zalán Tibor (középen), író, költő, dramaturg, a zsűri tagja beszél a békéscsabai drámafesztiválról. - Kémeri Attila interjúja.

Az idei, XVIII Magyar Drámaíró Versenyen Kiss Judit Ágnes, Háy János és Podmaniczky Szilárd írt egyetlen éjszaka alattegyfelvonásos színdarabot- Kémeri Attila riportja a drámaíróversenyről, amelyhez ma még három interjút olvashattok Bozsik Yvett-tel, Zalán Tiborral és Háy Jánossal, illetve egy részletet Podmaniczky Szilárd Döglött sapkák címűszíndarabjából.(A képen Fekete Péter, a színház igazgatója és a három versenyző.)

Kiss Judit Ágnes, Háy János és Podmaniczky Szilárd verseng a XVIII. Magyar Drámaíró Versenyen március 22. és 24. között a rendezvénynek negyedik alkalommal otthont adó Békéscsabai Jókai Színházban.

Emlékszünk még a múlt évi nagy felhajtásra, ami a maja naptárváltozást kísérte és világvégét jósolt. A maja kultúra motívumait felhasználó Ezüst Gy. Zoltán festőművész kiállítása alkalmat teremt arra, hogy a prekolumbiánus kultúrát felidézzük. A budapesti Cervantes Intézetben február 7-én megnyílt tárlatra egy hónapig várják a látogatókat.(Csanda Mária tudósítása és fotói)

„Lakos Gyuri állapotánál az áll a Facebookon, hogy DELETE. December 25-én posztolta. És még van két olyan hülye, aki lájkolta is... Asszem, az egész Lakos Gyurival végződött. A gyerekkorunk.” - [a fotón a rendező]

Ternyák Zoltánra a nagyközönség úgy emlékezik, mint a Hoppárézimi bravúros berobbanása a szakmában vagy utolsó megrázó alakítása Detre Gábor filmjében, a Felhő a Gangesz felettben. Emlékkiállítás és előadás a hétvégén.

A "mezőgazdasági művészet" nemzetközileg elismert alkotójától, Bukta Imrétől vonultat fel mintegy száz munkát a Műcsarnok új kiállítása, amely vasárnap óta várja a látogatókat.

Itt egy részletet olvashattok a könyvből, melynek bemutatója október 18-án lesz a Rózsavölgyi Szalonban október 18.-án 16 órakor. Nyáry Krisztiánnal Bombera Krisztina beszélget.

A Magyar Dráma Napjára tervezett előadásokból,programokból, hírekből válogattunk egy csokorral.

Irodalmi képtárfesztivál az Új Magyar Képtárban és a Museum Café udvarán. 2012. augusztus 25., szombat 20.00, Székesfehérvár, Megyeház u. 17.

Kicsid Gizella, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színművésze a színésznő szerepében és Hajnal János, a Pincér szerepében. Itt a színdarab első jelenetébe olvashattok bele.

A magyarországiemberekben idealizált kép él a vajdasági magyarokról, akik népies, rusztikus környezetben töltik napjaikat, ugyanakkor képesek a jég hátán is boldogulni.

Sokat tébláboltam itt már 12 éves koromtól, akkoriban a Paraszt Hamletet próbálták, és megkaptam első egymondatos szerepemet: "Skokó apja felakasztotta magát a városi börtönben". A színház igazgatójával, Vidákovics Szlávennel beszélgetett Hárságyi Margit.

A pályázat több szakaszból áll, az alkotók nevével és a mű címével szeptember 3-ig lehet jelentkezni.

Maeste 18.00-kormutatják be James Joyce korszakos jelentőségű regénye, az Ulysses új, kritikai igényű magyar fordítását a négyfős fordítói munkacsoport részvételével Budapesten, az Ódry Színpadon.

Szokatlan cirkuszi előadás a Fővárosi Nagycirkuszban május 29-én. A főszerep nem a csillogó jelmezekben, pazar sminkben fellépő, artistáké. Zsonglőrök és bohócok lesznek, deaz előadás hősei hajléktalanok, akik egy szemétdomb lomjai közt élnek.

Aszövegkönyv - ugyancsak Závada Pál tollából - dalszövegekkel egészült ki, amelyekhez Szokolay Dongó Balázs szerzett a regény atmoszférájához illő, a magyar és szerb népzenéből táplálkozó zenét.

A határ menti létet és a kapcsolatokat ábrázoló előadásokat hoz létre magyar és szerb színészek részvételével a szegedi Maszk Egyesület és a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház (KDSZ); az első, Pass-port – A démonok városa című előadás vajdasági premierjét vasárnap, magyarországi bemutatóját szerdán tartják.

Sikerdarab bemutatójával közeledik az évad végéhez a József Attila Színház: Csetepaté Chioggiában. (Zelei Miklós írása)

A MASZK Egyesület vasárnap újra kinyitja a szegedi Régi Zsinagógát, ahol változatos és különleges programokkal várják a közönséget, elsősorban az irodalom és a tánc jegyében.

A rendező szerint Márai szövegeiben mindig van valami rejtélyesség, s a szereplők életteli, színpadra termett, összetett figurák, ráaádsul a fordítás olyan jó minőségű, mintha francia író írta volna.

2012. április 15-én 14 órától különleges műsorral ünnepli színházépülete százéves születésnapját a Kolibri.

Állítsanak bármit a hűvös materialisták, ésszel élő filozófusok, pesszimista teológusok, atomot ütköztető tudósok, lélekkurkász pszichológusok és Józsi bácsi a Kispiszkos pultját támasztva, miután lenyelte utolsó korty fröccsét, de csodák igenis vannak! Íme, a bizonyíték...