
A halálcellában imádkozott Ferenc pápa
Egy júniusi sajtóértekezletén Ferenc pápa elmondta: csendben szeretné tölteni auschwitzi látogatását: Egyedül, belépni és imádkozni azért, hogy az Úr a sírás kegyelmében részesítsen.

Egy júniusi sajtóértekezletén Ferenc pápa elmondta: csendben szeretné tölteni auschwitzi látogatását: Egyedül, belépni és imádkozni azért, hogy az Úr a sírás kegyelmében részesítsen.

A ternYpe Nemzetközi Ifjúsági Hálózat tagszervezetei és partnerei idén 350 fiatalt várnak Krakkóba, hogy idén is minél több fiatal tanuljon a roma holokauszt történetéről.

Sándor Erzsit színészként ismerhettük meg a nyolcvanas években, 1994-től pedig a Magyar Rádió munkatársa volt egészen 2012-ig. Első könyve 2013-ban jelent meg Szegény anyám, ha látnám címmel, amely vak fiának felneveléséről szólt. Nemrég megjelent Anyavalya című könyve, amely az édesanyjával való különleges kapcsolatot tárja elénk. A fanyar humorú könyvről Sándor Erzsivel beszélgettünk.

Aggaszt bennünket az erőszakos antiszemita incidensek számának növekedése, miközben azzal is tisztában vagyunk, hogy nem is valamennyi incidenst jelentik nekünk. A tendencia mindenesetre nagyon aggasztó - mondta a Rágalmazásellenes Liga vezetője.

Az alapítvány tavaly egy magánszemélytől szerezte meg az egyik krakkói külvárosi ház lebontásakor előkerült iratot.

Fischer Ádám szerint a Müpa Wagner-fesztiválja lehet az egyik olyan projekt, amely révén valódi zenei nagyhatalommá válhatunk. Arról is szólt, hogy a közéleti szereplés fontosságát Verditől tanulta.

Ritka az Auschwitzba torkolló elbeszélés forrásainak és lelki dinamikájának megérzékítése fikciós prózánkban. Cholnoky László, a kánonba még be nem került magyar ködlovag, a keresztény oldalról páratlan módon, Ady Endre-i éleslátással kísérelte meg ezt az élveboncolást. Itt egy részletet olvashatsz a könyvből.

Pogány József – jó tollú kulturális újságíró volt, később a Tanácsköztársaság hadügyi népbiztosa – haditudósítóként az első világháború talán legjobb magyar riportkönyveit írja meg. Részlet a Lemberg. Tíz hónap az orosz cárizmus uralma alatt c. műből.

A holokauszt roma áldozataira és a birkenaui lázadásra emlékeztek szombat este a Nemzeti Színházban a 371 Csillag című előadással, a bátorság és a roma ifjúság napja alkalmából.

A holokauszt roma áldozataira és a birkenaui lázadásra emlékeznek a 371 Csillag című előadás keretében a bátorság és a roma ifjúság napja alkalmából a Nemzeti Színházban szombaton.

Harsányi Attila színművész, a program szervezője: azért választották ezt a napot, mert 1945. május 9-én Európában ezen a napon ért véget a második világháború, május 9-én a fasizmus felett aratott győzelemről emlékeznek meg világszerte, amely Európában egyben a béke napja is.

A vádlott az ügyészség szerint nemcsak azzal volt tisztában, hogy a táborban az emberölés milyen formáit alkalmazták, hanem azt is tudta, hogy a lágerbe deportált embereket csak azért tudták megölni, mert vigyáztak rájuk az őrök, akik közé ő maga is tartozott.

A szerző a Könnyek nélkül sírtunk címmel megjelent kötetét mutatta be a Könyvfesztiválon. A könyvbemutatón a Saul fia rendezője, Nemes Jeles László is részt vett.

Salka még igencsak fiatal volt, amikor megismerte a két francia nőt, Perlét és Ita-Simát. A francia nők meg még Salkánál is ifjabbak. A helyet, ahol megismerte őket, Auschwitz-Birkenaunak hívták. Pontosabban, Auschwitz-Birkenau konyhabarakkjának.

Chaja Polak nemcsak édesanyja portréját írta meg, hanem a modern történelem legszörnyűbb, legvéresebb és legszégyenteljesebb évszázadát is.

1945 áprilisában nyolcezer deportáltat tereltek többek között a Graz-Liebenau-i táborból Mauthausen felé. Közülük húsz embernek sikerült elmenekülnie őrzőik elől, azonban Gratkorn közelében lemészárolták őket.

A 87 évesen elhunyt író köteteit a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján találod meg.

Több német lap és hírportál, köztük a közszolgálati televízió, a Süddeutsche Zeitung és a Die Zeit weboldala is megemlékezett csütörtökön Kertész Imréről.

Egyszer meghaltam már tehát, azért, hogy élnem lehessen – s talán ez az én igaz történetem. Ha így van, akkor e gyermekhalálból született művet a sok millió halottnak ajánlom, s mindazoknak, akik e halottakra még emlékeznek. - mondta Kertész Imre a Nobel-díj átvételekor.

Kertész Imre halálának híre akkor is megrendítő, ha azt már évek óta várni lehetett, s ha barátainak és drukkereinek nem lehetett kegyesebb kívánsága, mint hogy Imre szabaduljon meg az élet terhétől, amelyet az Auschwitzban rá rakott rettenetes terheken felül.

A magyar írót 2002-ben Nobel-díjjal tüntették ki Sorstalanság című regényéért. Kertész Imrét 87 évesen, budapesti otthonában érte a halál.

Az Együttes Sóvirág című előadása további hazai fesztiválokra is meghívást kapott, így március 24-én a Karinthy Színház szervezésben megrendezett Purim a Karinthyban elnevezésű fesztiválon is látható.

A világéletében cukorkakészítéssel foglalkozó Iszráel Krisztál 1903. szeptember 15-én a lengyel Zarnow nevű faluban született. Lódzba cukorkagyártó üzemet hozott létre. 1940-ben a gettóba kellett költöznie feleségével és két gyermekével, ahonnan 1944-ben Auschwitzba deportálták.

A sonderkommandósok a titkos jegyzeteket úgy ásták el, hogy többnyelvű előszót írtak hozzá – mint Radnóti a Bori noteszéhez – az utókor, a megtalálók számára, hogy ránk örökítsék a gyilkolás részleteit, amelyeket a nácik örök feledésre akartak ítélni − mondja a történész.

Egy héten belül megkezdődik a holokauszt-emlékmű építése Békéscsabán – közölték kedden a helyi zsinagógában tartott sajtótájékoztatón, amelyen aláírták az emlékmű kivitelezési szerződését.

Az együttműködés négy könyvre szól, közülük az első a már megjelent Túl a feketén, ezt követi majd a Saul fia filmkönyv, mely júniusban, az Ünnepi Könyvhéten lesz olvasható.

A publikáció az, ami benne van a diskurzusba. Ami nem: az belső napló, önéletrajz, önreflexió. A kísérlet vagy a folyamat maga, amelyben a napló írója megtudná, hogy ki is lenne ő maga – írja Kőbányai János a Kertész-naplóban.

Tapsvihar fogadta a Saul fia Oscar-gála után hazatért alkotógárdáját szerdán a budapesti Toldi moziban tartott sajtótájékoztatón.

A Saul fia első cannes-i hírei nyomán – innen, Jeruzsálemből, a magyar, majd a nemzetközi online sajtóból – szenvedélyesen, sőt, mániákusan követtem (kerestem, kutattam) minden, a filmmel kapcsolatos értesülést. Az izraeli média – a mai napig – nem közölt semmit az újabb auschwitzi époszról. - Írja Kőbányai János még tavaly júliusban a Saul fia-naplóba.

Az Ön filmje, a Saul fia, egy szörnyeteg. Szükséges, koherens, áldásos, ártatlan szörnyeteg. Magas esztétikai tét és rendkívül kockázatos narratíva eredménye - írta Georges Didi-Huberman Adorno-díjas francia filozófus és művészettörténész