+ Irodalom

A nagy európai áramszünet idején…

Nataša Kramberger regényében a hétköznapi valóság kapcsolódik össze a legendákkal és mítoszokkal. A Szeder-égbolt lenyűgöző regény.

Nataša Kramberger: Szeder-égbolt [Nebesa v robidah]– Metropolis Media Group / Szépirodalmi Könyvek – fordította Gállos Orsolya – 272 oldal, kartonált kötés – ISBN 978-963-9866-62-1

Furcsán, kicsit talán fordított/faramuci módon működik a világunk, s ezen belül az irodalmi élet is. Jól példázza ezt a Szeder-égbolt című regény. Is. Meg persze az, hogy mennyire keveset tudunk a szomszédainkról, a szomszédaink irodalmáról. Az gondolom, s talán ebben a „gondolásban” inkább van szomorúság, mint rosszallás, hogy a Szeder-égbolt című regény soha nem jelent volna meg magyarul, ha…

…ha nem nyerte volna el 2010-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját.

„Amikor Európában elment az áram, Amszterdamban koromsötét lett. A híd alatti halk zúgás az égre csapott, mintha még a víz volna az egyetlen élő elem, itt-ott zavartan cikázott egy-egy kerékpár, aminek volt lámpája és még működött is. Jana a hídon guggolt az egyik amszterdami külvárosban, a kisgyerek előtte állt, anyja kínai volt, apja afrikai, itt született, és Jana volt a bébiszittere. A kicsi a szemöldöke alól sandított föl rá, csücsöri szájjal, ne sírj, ne sírj, kérlek szépen, szél húzott végig a csatornán, és fekete körök jelentek meg Jana szeme előtt.”

Ahhoz, hogy magyarra „forduljon” egy szomszédban írt regény, arra van szükség, hogy valahol a távolban felfigyeljenek rá? Ez egyrészt ránk nézve ciki, másrészt viszont pontosan mutatja, hogy mekkora – milyen hatalmas! – szerepe van/lehet az Európai Uniónak a kultúrák közeledésében, a nyelvi határok átlépésében. Az EU nélkül tényleg nem tudnánk, hogy kicsoda Nataša Kramberger…

Nataša Kramberger 1983-ban született Mariborban, itt végezte középiskolai tanulmányait, s már ekkoriban, diákújságíróként is kacérkodott a sajtóval. A gimnázium elvégzése után újságíróként kezdett dolgozni, s emellett marketinget és kommunikációt tanult az egyetemen, ahol a fenntartható marketing témakörben diplomázott. Azóta is aktívan foglakozik „zöld ügyekkel”, a Jurovski Dolban található Zöld központ elnevezésű családi gazdaságot irányítja.

Nataša Kramberger: Szeder-égbolt [Nebesa v robidah]– Metropolis Media Group / Szépirodalmi Könyvek

Az a bizonyos családi gazdaság, a Zöld Központ…

Első regénye a Szeder-égbolt 2006-ban jelent meg szlovén nyelven, és a következő évben angolul (Heaven in Blackberry). 2010-ben ezzel nyerte el Nataša Kramberger a fentebb már emlegetett irodalmi díjat, s nyilván ennek köszönhető, hogy a regény azóta megjelent albán, bolgár, cseh, dán, horvát, olasz, macedón, holland és szerb nyelven. S most, kis késéssel magyarul is.

Szlovén források szerint Nataša Kramberger kedvenc szerzője Italo Calvino, s ha ehhez hozzávesszük, hogy szabadúszó újságíróként dolgozik, akkor közelebb kerülhetünk a Szeder-égbolt megragadásához.

Ne áruljunk zsákbamacskát,

a Szeder-égbolt nem egykönnyen adja meg magát, de megéri a fáradtságot: egészen furcsa és szokatlan összetettségében tárul fel egy költői világ, mely szorosan és súlyosan fonódik össze a rögvalósággal. A történetek fő helyszíne Amszterdam, a nagy európai áramszünet idején. Itt él Jana, a regény egyik szereplője, s Bepi a másik kulcsfigura, akik körül a történet szerveződik. Utóbbi – és ez sem mellékes – egy lakóhajón él. Sorban tűnnek-villannak fel más helyszínek, például a szlovén vidék, mely közvetlenül kötődik Janához. Vagy más Bepihez kapcsolódó tájak. A helyszínekhez hasonlatosan az regény időkezelése is sok meglepetést tartogat, közeli és távoli múltak halmozódna egymásra.

„Menj lassan a szárazföldtől a tengeren át és aztán a földön át a vízhez, és az emelkedők mentén fel a hágókra és a hegy lábán át a hegyoldalba a csúcs felé az égbe. A város neve Sagalassos, ami várost jelent a felhőkben, a nagy birodalomban, és a birodalom neve Bizánc. Menj vissza ezerötszáz évet és Isten a tudója, ó, Isten a tudója, mit találsz majd ott.”

A Szeder-égbolt, mint erre a borítón található ajánló is utal, egy kaleidoszkópszerű szöveg, de – bármennyire is legyen ez furcsa – az olvasó nem belenéz a lencsén át a kaleidoszkópba. Sokkal inkább benne van a kaleidoszkópba. S amíg nem jön rá, hogy miként működik ez a játékos és szórakoztató szerkezet, addig csak kapkodja a fejét. De utána…

Nataša Kramberger prózájának csodálatos hangulata van. Olvasás közben ott motoszkál az érzés, hogy mennyire embert próbáló feladat lehetett ezt a könyvet ennyire finoman és cizelláltan lefordítani. Szerencséje volt a Szeder-égboltnak, hogy olyan rutinos fordítót kapott, mint Gállos Orsolya!

A Szeder-égbolt egy rejtélyekkel teli regény, s ha sikerül felvenni a Nataša Kramberger által diktált ritmust, akkor igazi rácsodálkozás lehet az olvasás-élmény.

A nagy európai áramszünet idején…
Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top