Egy ártatlan gesztussal kezdődött az egész: Einar Wegener, felesége Gerda Gottlieb kérésére felhúzott egy harisnyát és egy balettcipőt, így állva modellt a festőnőnek, mert az éppen készülő kép főszereplője nem ment el a megbeszélt időpontban. A női viseletben azonban a szintén festőművészként dolgozó Einar, szokatlanul jól érezte magát. Ezzel mindkettőjük sorsa megpecsételődött.
Meglehet, nem így történt pontosan, bár a korabeli feljegyzések szerint ez volt az első olyan, meghatározó pillanat a sikeres tájképfestő, Einer életében, amikor felfedezte a benne élő nőt.
Egyre többször és többször öltött női ruhát, húzott parókát, és erősen kifestve, feleségével együtt indult szórakozni az 1920-as évekbeli Koppenhága művészeti negyedébe.
Gerda Gottlieb újdonsült barátnőjét férje húgaként vezette be a társaságba, kis titkukról pedig csak legközelebbi barátaik tudtak. A végzet asszonyaként megjelenő Lili Elbe – Einer így nevezte magát –, egyre nagyobb teret kapott, Einer pedig szép lassan eltűnt a színről. Lili vált Gerda múzsájává, és hozta meg a művésznő életébe a szakmai áttörést, sikert és hírnevet.
Korábban ugyanis Gerda művészetét nem értékelték: meghökkentő, erotikus illusztrációkat festett az art deco jegyében, ám a kor kritikusai nem akarták befogadni a képeit és szinte csak visszautasításban volt része. Mígnem egy nap Gerda modellje az ismert balerina, Ulla Poulsen nem ment el a megbeszélt időpontban, így a festőnő, férjét kérte meg, hogy húzza fel a női kiegészítőket. Einer pedig készséggel segített, így fedezve fel magában rejtett énjét.
Gerda aztán újabb és újabb képeken festette meg férjét, a Lili-sorozat pedig meghozta számára a sikert is: az 1925-ös Párizsi Világkiállítás versenyén első díjat nyert egyik festményével, így férjével egy időre Párizsba költöztek, ahol az akkori művészeti összejöveteleken bátran megjelenhettek leszbikus párként. Az egész közönséget megdöbbentette, amikor kiderült, hogy Lili valójában a híres tájképfestő, Einer Wegener. Onnantól kezdve azonban nem volt visszaút.
Einer elhatározta, hogy ezentúl csakis nőként akar élni, sőt gyereket akar szülni. 1930-ban befeküdt hát egy drezdai klinikára, ahol a világon egyedülálló módon nemi megerősítő műtéteket végzett a pácienseken egy sebész specialista, Kurt Warnekros. Ezzel Lili Elbe vált az első transznemű nővé, akin nemi megerősítő műtétet végeztek.
Összesen négy beavatkozáson esett át az elkövetkező egy év alatt: az első alkalommal eltávolították a heréjét, másodjára a hasüregi izomzatába ültettek be egy petefészket, harmadjára a herezacskóját és péniszét is eltávolították, a negyedik operáció alkalmával pedig kialakították a méhet és a hüvelycsatornát. Lili az utóbbi műtétbe halt bele 1931 szeptemberében. Talán ha nem akart volna mindenáron gyermeket szülni, tovább élhetett volna. Fontos megjegyezni azt is, hogy egyes források szerint Lili Elbe valószínűleg interszexuális volt, és rendelkezett már kezdetleges petefészekkel is. (Interszexuálisnak nevezzük azokat az embereket, akik a nemi anatómiai jegyek – kromoszómák, hormonok, külső és belső nemi szervek – olyan kombinációjával rendelkeznek, amelyek sem a férfiak, sem a nők esetében nem szokványosak. Az interszexuális állapot leggyakrabban veleszületett, de előfordul az is, hogy a szexuális fejlődés későbbi fázisában alakul ki – olvasható a Transvanilla Transznemű Egyesület oldalán.)
Felesége mindvégig kitartott mellette és mindenben támogatta Lilit, aki a festést is abbahagyta, mondván, az férfi énje megnyilvánulása volt. Házasságukat az akkori bíróság még 1930-ban érvénytelenítette, mivel azonos nemű párok törvényesen csak 1989 óta léphetnek az oltár elé Dániában.
Gerda Gottlieb aztán felvette a Gerda Wegener nevet, majd miután hozzáment egy olasz katonatiszthez, bizonyos Fernando Portához, Gerda Wegener Porta néven szignózta festményeit. Marokkóban éltek egy ideig, de egy idő után elváltak, Gerda pedig visszatért Dániába, ahol képeslapok festéséből tartotta fenn magát. Betegen, nyomorban, családtagok és gyermek nélkül, egyedül halt meg egy kis lakásban.
Sokáig méltatlanul mellőzték pedig egészen új, sajátos módon ábrázolta a nőket:
Gerda igazi úttörő volt, aki forradalmasította a nők ábrázolásmódját a művészettörténetben. Addig ugyanis a nőt, mint jelenséget szinte kizárólag a férfi művészek szemén keresztül láttatták. Gerda festményein azonban a nő nem tárgyiasult formában jelenik meg, hanem erőt sugárzó, tudatos, magabiztos nő benyomását keltve
– mondta a Guardian egyik cikkében a Koppenhágában újonnan nyílt, Gerda munkáit bemutató kiállítás kurátora, Andrea Rygg Karberg.
A különös festőházaspár életét több ízben feldolgozták már: David Ebershoff 2000-ben kiadott fikciós elemeket tartalmazó a „The Danish girl” (A dán lány) című könyve hamar bestselleré vált, több tucat nyelvre fordították le világszerte. Az életükből készült film, A dán lány pedig nemrég került a mozikba.
Lili Elbe szerepében Eddie Redmayne látható, Gerdát pedig Alicia Vikander játssza. Alakításukért mindkettőjüket számos filmes díjra jelölték, amelyek közül jó néhányat meg is nyertek, ám az Aranyglóbuszt például egyikük sem kapta meg. A dán lány című film négy Oscar-jelölést kapott, a díjátadó gála február 28-án lesz.
Ajánló:
• Megtagadhatja egy orvos az egészségügyi ellátást valakitől csak azért, mert transznemű?
• Rona Yefman végigfotózta öccse transznemű nővé való átalakulását 18+
• Szodómiával vádolták Anglia első transznemű melegjogi aktivistáit
• Nőnek lenni egy nőgyűlölő társadalomban veszélyes
• A transzvesztita Baudelaire a fényképezésben élte ki magát 18+
• Bagdy Emőke: Ha fiúnak születtél, neveljünk téged fiúnak, mert benne van a génjeidben
