Vajda Lajos életműrekord született
Vajda Lajos Gyertyás lány című képe kelt el a legmagasabb áron, 48 millió forintért a Kieselbach Galéria tavaszi árverésén.
Vajda Lajos Gyertyás lány című képe kelt el a legmagasabb áron, 48 millió forintért a Kieselbach Galéria tavaszi árverésén.
Vajda Lajos 1936 körül kezdett a végletekig leegyszerűsített körfejeket rajzolni, az archaikus művészetek gyerekrajzszerű minimalizmusával.
Három különleges programmal érkezik az FMC Rómába, olyan nagypresztízsű helyszínekre, mint a Szent Péter Bazilika magyar kápolnája és a Palazzo Falconieri, azaz a Római Magyar Akadémia, de Róma közkedvelt bohémnegyedét, a Transteverét is beveszik egy napra, a Szentendrei Szabadtéri Tárlat 51 éves évfordulója alkalmából. Interjú Gulyás Gáborral, az FMC igazgatójával.
Ez a kiállítás tökéletesen megmutatja, hogy Vajdát egy lapon említhetjük Miróval és Picassóval - mondja Petőcz György, a novemberben nyílt tárlat társkurátora, akivel a Zalaegerszegen született magyar festő hatásáról és megítéléséről beszélgettünk.
Több mint két évnyi szakmai előkészítést követően november 10-én megnyílt a Vajda Lajos élete és művészete című nagyszabású kiállítás a szentendrei Ferenczy Múzeumban. Riportunk a tárlat sajtónapjáról.
Több mint két évnyi szakmai előkészítés után 2018. november 10-én nyílik meg a szentendrei Ferenczy Múzeumban a Világok között – Vajda Lajos élete és művészete című nagyszabású kiállítás. Az 1908–1941 között élt Vajda – a hazai művészettörténészek konszenzusos megítélése szerint – a modern magyar képzőművészet meghatározó, sokak szerint legfontosabb képviselője, aki szorosan kötődött Szentendréhez. Vajda…
– Itt még a gyerekek is boldogabbnak tűnnek – mondja egy járókelő a mellette sétálónak, mi pedig magunkban bólogatunk, miközben a napos, macskaköves utcákat róva, az éttermek, a kávézók és a szuvenírboltok forgatagában egy mediterrán kisvárosban érezzük magunkat. - Szentendrén jártunk, ahol most indult el az idei Art Capital nagyszabású rendezvénysorozata.
A tárlat augusztus végéig látható.
A festmények zöme abban a korszakban készült, amelyben Magyarországot a háború és a nacionalizmus sújtotta, valamint az egyre növekvő antiszemitizmus jellemezte.
Szentendre – sokak számára – a művészetek városa. Gulyás Gábort, a Ferenczy Múzeum igazgatóját nem csak a jelenlegi helyzetről, de a tervekről is faggattuk.
Márton Lászlót kérték fel arra, hogy megnyissa az Újragondolt Czóbel 2.0-kiállítást. Hol, hogyan kapcsolódik az író munkája a szentendrei festőéhez?
1940-ben bukkant fel először festményein a bábumotívum, a sorsnak kiszolgáltatott ember metaforájaként: a későbbiekben állandó szereplői lettek az amorf bábuk, az álomszerű gnómok és a groteszk, álarcos angyalok.