+ Képzőművészet

Eddig nem ismert Vajda Lajos-rajz került elő egy kép hátuljából

Több mint két évnyi szakmai előkészítést követően november 10-én megnyílt a Vajda Lajos élete és művészete című nagyszabású kiállítás a szentendrei Ferenczy Múzeumban. Riportunk a tárlat sajtónapjáról.

November 11-től látható a szentendrei Ferenczy Múzeumban (Kossuth u. 5.) a Világok között – Vajda Lajos élete és művészete című nagyszabású kiállítás. Az 1908–1941 között élt Vajda – a hazai művészettörténészek konszenzusos megítélése szerint – a modern magyar képzőművészet meghatározó, sokak szerint a legfontosabb képviselője, aki szorosan kötődött Szentendréhez.

A Ferenczy Múzeumban mintegy 150 alkotása kerül kiállításra, közülük többet most láthat először a magyar közönség. A tárlat kurátorai Szabó Noémi és Petőcz György. A kiállításhoz szervesen kapcsolódik Vajda Lajos felesége, a szintén jelentős festőművész Vajda Júlia (1913–1982) tárlata a Szentendrei KéptárbanMégis legyen kiállítás… – Vajda Júlia élete és művészete címmel. Erre az alkalomra jelenteti meg a szentendrei múzeum Petőcz György nagymonográfiáját a művészről. A sajtó képviselői kurátori tárlatvezetésen vehettek részt a Ferenczy Múzeumban, és először láthatták a Vajda Lajos-kiállítást. Az intézmény vezetése két éve döntötte el, hogy egy tárlattal tisztelegnek a Zalaegerszegen született művész életműve előtt, akinek munkássága 15 évet ölel fel.

Vajda Lajos képei a Ferenczy Múzeumban – fotó: Várkonyi Zsolt

Először egy kutatócsoportot hoztak létre olyan művészettörténészek bevonásával, akik ma érdemben foglalkoznak Vajda munkásságával. A Ferenczy Múzeum célja az volt, hogy olyan tárlatot nyisson, melyen zömmel a festő azon alkotásai szerepelnek, melyek az elmúlt 40-50 évben nem kerültek kiállításra. Az intézmény gyűjteményében 110 kép található Vajdától, de a kiállítás törzsanyagát nem ezek a művek képezik.

A korszellem erősen rányomta bélyegét Vajda Lajos egyébként fantasztikus, egyedi életművére és tehetségére

– mondta Szabó Noémi kurátor a tárlatvezetés elején. A kiállítás első, bevezető szakaszában láthatjuk Vajda önarcképeit. A képeken megfigyelhető, milyen stádiumokon ment keresztül a művész.

A fiatal, önmagát kereső alkotótól eljutunk a legsúlyosabb, belső pszichológiai kérdéseket boncolgató ábrázolásig, sőt, az ábrázolás teljes felbomlásáig

– mutatott rá a kurátor az Absztrakt önarckép című alkotás előtt.

Szabó Noémi kurátor tárlatvezetése a Ferenczy Múzeumban a sajtónapi bejáráson – fotó: Várkonyi Zsolt

A legtöbb képnek utólag adott címet Vajda Júlia, akitől idézeteket is olvashatunk, melyekből kiderül, milyen személyiségnek ismerte férjét. Szabó Noémi elmondta, a festő korai, 20-as éveiben készült képein egyértelműen látszik, mekkora hatással volt rá a Kassák-féle konstruktivizmus. A kiállítás egyik érdekessége, hogy egy magánygyűjteményből érkezett kép újrakeretezése során annak háta mögül előkerült egy másik, eddig nem látott rajz, melynek létezéséről még a tulajdonos sem tudott. A tárlat részét képezi az az installáció is, melyből kiderül, milyen könyveket, folyóiratokat olvasott, mik voltak rá hatással.  A kötetek listájából kirajzolódik, hogy Vajda tökéletesen tisztában volt saját korának művészeti irányzataival, ami nyilvánvalóan hatással volt munkásságára is.

fotó: Várkonyi Zsolt

Vajda elutasította az európai művészeti gyökereket, a klasszicizmust, a reneszánszt. Ódzkodott tőle. Tiszta forrásként értékelte a primitív ősi művészeti hagyományokat

– mondta a kurátor. Egy kollázsfal is helyet kapott a Ferenczy Múzeumban, melyen a művész Párizsban készült művei, kollázsok, montázsok, szénrajzok láthatóak ikonosztázba rendezve. Vajda Párizsból hazatéve Korniss Dezsővel kezdte el a motívumgyűjtést, melynek egyik helyszíne Szentendre volt.

Keresték azokat a régi, autentikus építészeti elemeket, melyekben a tiszta formát, az egyszerűséget lehet fellelni. A szentendrei motívumkeresés mellett Vajda számára a másik fontos benyomást a szentendrei szent templomok, ikonosztázok és ikonok jelentették

– hangzott el a tárlatvezetésen. A kiállítás utolsó szakaszában láthatóak a művész életművének végén (1940) készült nagyméretű szénrajzok.

„Van ezekben a képekben organikus eredet, személyes tragédia, sorsközösség vállalás a kortárs történelemmel. Háború küszöbén állt a világ. Vajda ekkor már nagyon sokat betegeskedett, valószínűleg érezte saját halálát”

– helyezte kontextusba a műveket Szabó Noémi.

fotó: Várkonyi Zsolt

A tárlaton 3 videó is látható, melyek a művész főbb periódusait illusztrálják. A kisfilmeket Vajda Lajos képeinek felhasználásával, a kiállítás társkurátora, Petőcz György tanulmányai alapján készítette Gerhes Gábor, Horváth Dániel és Palotás Kincső.

Szabó Noémi zárásként bemutatta a sajtó képviselőinek a szentendrei belváros néhány Vajdához köthető helyszínét is. A Vajda Lajos – Világok között tárlat március 31-ig látható. A Vajda Júlia-kiállítás a Szentendrei Képtárban tekinthető meg szintén március végéig.

Eddig nem ismert Vajda Lajos-rajz került elő egy kép hátuljából
1 hozzászólás

1 hozzászólás

  1. Mahir Kara

    2018-12-06 - 06:05

    Maga is primitív volt! De elég okos, hogy majom sznobok ünnepeljék!Ideologizálás kérdése!

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Népszerűek

To Top