Hogyan lett a náci tudósból egyetemi rektor a hetvenes években?
A ’70-es évek liberális felsőoktatási reformjának elősegítője, akinek irodalomtörténeti műve példaként szolgált a germanisztika modernizálásához. 1945 májusáig vérbeli náci volt!
Typotex
A videojátékok pozitív hatása több mint bizonyított tény
Az 1980 előtt született X generáció nem tekinthető másnak, mint digitális bevándorlónak. Éppen ezért a videojátékok árnyoldalát látják. A nyakukban lihegő, mostanában csúcsra jutó Y generáció szükségszerűen másként látja a világot. Fromann Richárd: Játékoslét / A gamifikáció világa című könyvéről.
Mit mesélnének a csecsemők, ha megtehetnék?
Ez a kötet a gyerekeknek, közülük is a legfiatalabbaknak kívánja nyelvi kérdésekben megadni a szót. Azért, hogy a csecsemők is elmondhassák… - olvashatjuk a kötet bevezetőjében, de ez nem egy fikciós mű! Fehér Krisztina: Babák a hangok világában című könyvéről.
A természettudományok leleplezése
Valamiféle megmagyarázhatatlan bölcsész-gőgtől hajtva sokan vannak, akik nem látják a természettudományok szépségeit, és ez a viszony gyakran fordítva sem jobb. De mi van akkor, ha a kapcsolódási pontokat keressük? Lente Gábor: Vizilónaptej és más történetek a kémiából című könyvéről.
Mit élt át Birgül Oğuz, ami még az apja halálánál is borzalmasabb? – interjú a politikailag érzékeny török írónővel
Birgül Oğuznak meghalt az apja, írt erről egy nehezen emészthető könyvet, aztán elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját. Birgül Oğuznak látszólag csak az apja halt meg, de amikor a könyvéről kérdezem, egy sokkal átfogóbb fájdalomról beszél – Kovács Dalma interjúja.
Mihez kezdjünk ma egy középkori eretnekkel, pláne, ha nem volt eretnek?
Eckhart mester a katholikus egyház mellőzöttjei közé tartozik, sem kiköpni, sem lenyelni nem sikerült, mellőzöttségén mostanság sem egy egyházi kiadó próbál változtatni.
Miért úgy fekszik a halott Krisztus anyja ölében?
Az emberek általában megrekednek az ámuló csodálatnál és eszükben sem jut, hogy válaszokat keressenek a fel sem tett kérdésekre. Pedig ezek a válaszok léteznek, csak jó kérdésre várva bujkálnak.
Miért nincs szüksége naptejre a vízilónak?
Tudtad, hogy a vízilovak magas fényvédő faktort tartalmazó izzadsággal védekeznek a tűző nap ellen? Gondoltad volna, hogy Shakespeare darabjaiból kiolvasható a drámaíró természettudományos érdeklődése és az asztrológusok iránti megvetése? És az megvan, hogy Jókai miért mérette Berend Ivánnal az ózon mennyiségét? Ha mindegyik kérdésre nemmel válaszoltál, akkor valószínűleg nem vetted még kezedbe Lente Gábor -…
A világ legjobb könyvét szeretném megírni! – interjú Afonso Cruz portugál íróval
Van, amit le kell írni, van, amit le kell rajzolni, de van, amit zenében lehet legjobban kifejezni – mondja Afonso, az író. De az is lehet, hogy ezt Afonso, a zenész mondta. Vagy a grafikus?
Dobd el az órát, figyeld az időt! – A filozófia néha nem kamu!
Manapság ritkán esik meg, hogy egy filozófus a hétköznapi emberhez fordul, mert fontos mondanivalója van. Mi lehetne fontosabb, mint viszonyunk az idővel?
A vihar előtti csendről hisszük, hogy boldog békeidő
Háborúzzanak mások, te csak házasodj, boldog Ausztria – mondogatták a Habsburg Birodalom polgárai, akik hitték, hogy világuk nem hullik darabokra…
Amihez Leonardo da Vinci hozzáért, az arannyá változott
Ha az Úristent nem vesszük ide, kétségkívül Leonardo da Vinci az a művész, akiről a legtöbb írás született - ezzel a mondattal indít Daniel Arasse Leonardo című könyve. A kötet bemutatóján jártunk, ahol Martos Gábor művészeti író, és a könyv egyik fordítója, Marsó Paula beszélgetett.