Saját kezünkbe vehetjük az evolúciót!
– állítja Åsmund H. Eikenes, akinek könyve a te kezedről szól. A múltról és a lehetséges jövőről. Ez nem sci-fi, hanem tudomány.
– állítja Åsmund H. Eikenes, akinek könyve a te kezedről szól. A múltról és a lehetséges jövőről. Ez nem sci-fi, hanem tudomány.
Darwin életrajza szoros összefüggésben áll műveivel. A XIX. századi angol úriember életének feltárása során sok összefüggésre és ellentmondásra fény derül…
Már persze, ha egy írástudónak van még mit elárulnia… önmagán kívül. Jonas Lüscher regényében ráadásként magyar szál is akad…
A kutatók zöme nem keresi a nyilvánosságot, inkább kutat, ha hagyják. Palugyai István mégis előcsalogatta és érdemi megszólalásra bírta sokukat.
Ismerős érzés? Persze, mert így működik a világ. Mindig így működött: erre kényszerítenek minket a mindennapokat átszövő evolúciós folyamatok. A versengés paradoxonjai erről szól.
Törökországra, a törökökre nem csak a múlt miatt érdemes odafigyelni. Az sem mindegy nekünk, hogy ők napjainkban merre tartanak…
Az emberi faj még soha nem volt ennyire békés. Nehéz elhinni. Még akkor is, ha AZ ERŐSZAK ALKONYA című könyvben minden bizonyíték ezt az állítást támasztja alá.
A filozófia nem olyan, mint a mellbimbó a férfiakon – nem felesleges. Ahogy a filozófus sem feltétlenül naplopó. Tillmann J. A. könyvét például érdemes elolvasni.
Elfogadjuk azt, amibe beleszülettünk, vagy küzdünk ellene? Megismételjük a környezetünkben látott mintákat, vagy újakat rajzolunk életünkkel?
Matěj Hořava Pálinkája nem okozója a bánáti bánatnak, inkább csak velejárója, kísérője, és kísértője az írónak. Az olvasó nem lesz tőle másnapos.
"Az írás számomra menekülés volt egy másik világba" - mondja Matěj Hořava, akinek első prózakötete 2015-ben látott napvilágot Pálinka (Pálenka) címmel. A csehországi születésű, jelenleg Grúziában élő szerzővel a 25. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk magányról, önbizalomról, nosztalgiáról és a magyar pálinkáról.
Dolgozott halfeldolgozóban, kőművesként, mészárszéken, irodalomtanárként, könyvtárosként, sőt egy nyarat rendőrként is lehúzott a keflavíki reptéren. A Reykjavíkban született Jón Kalman Stefánsson elsősorban mégis szerzőként ismert. A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk vele.