kertész imre keresési eredmények

Az irodalmi Nobel-díjat azért kapta meg, mert dicsőíteni akarták "a tanúság irodalmát", előtte pedig meghívták Stockholmba, hogy tartson egy beszédet, de valójában azt akarták megtudni, hogy "jó benyomást keltek-e, vagy hogy kézzel eszem-e a rántottát" - mondta Kertész Imre a Die Zeitnek.

"Nem akartam öngyilkosságot elkövetni, mint ahogy nem akartam íróvá válni sem - legalábbis eleinte."

Két amerikai művész hozza Budapestre Kertész Imre Kaddis a meg nem született gyermekért című kisregényének első angol nyelvű színpadi változatát 2013. június 5-7. között. A darab a Kaddis címet viseli.

Tíz éve tépték szét a Sorstalanság néhány példányát Hódmezővásárhelyen. Az esetről Kertész Imre Mentés másként című műve is megemlékezik: az író azt a következtetést vonta le, hogy végre el kell szakadnia Magyarországtól. (Bakos András írása)

Amúlt csütörtöki, felolvasással egybekötött ünnepség végén igen nehezen állt fel kerekesszékéből, hogy egy biccentéssel kifejezze köszönetét a közönségnek.

Az író szerint az élet kifürkészhetetlen: túlélte Auschwitzot, most pedig Németországban „mentik meg” a munkásságát.

A 35 ezer oldal iratanyagban van többek között a Sorstalanság, A Kaddis a meg nem született gyermekért és a K. dosszié.

A díj adományozói a két pólusú korszakban végig politizáltak, ám ehhez még hatalmas és izgatott közönség verbuválódott. [Csaplár Vilmos íróválasza körkérdésünkre.]

Amikor a miniszterelnökhöz készültünk Kertésszel és feleségével, először is kerestettem egy olyan évjáratú Tokaji aszút, amikor a Sorstalanság legelőször megjelent - Görgey Gábor író,volt kultuszminiszter visszaemlékezése. Fotó: Szabó Bernadett, nol.hu

Kertész ImreMentés másként című könyvének megjelenése alkalmábólkörkérdéssorozatot indított a Librarius.

„A káosz is rend, csak mások rendje” Kertész Imre Mentés másként – Feljegyzések 2001–2003 című új kötetének bemutatója 2011. október 18. kedd 17 órakor lesz a Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében (Budapest V. Károlyi Mihály utca 16.) A könyvről beszélgetnek: Dávidházi Péter irodalomtörténész Sándor Iván író, esszéista Selyem Zsuzsa esszéista, kritikus Moderátor: Szegő János, a Magvető…

A Die Zeitnek adott Kertész-interjúban az író holokauszt-bohócnak nevezte magát a Nobel-díja körüli eseményekről és szándékokról gondolkodva.

Az Irodalom címszó alatt tizenegy író, költő kéziratai, levele, esszéje kerül a falra. Darvasi László, Juhász Ferenc, Krasznahorkai László, Lator László és Petőcz András verset írt, Kertész Imrétől, Parti Nagy Lajostól és Ferdinandy Györgytől szöveg, Takács Zsuzsától esszé, Podmaniczky Szilárdtól levél olvasható. Závada Pál egy korabeli munkaszolgálatos levelezőlapjára írt mai szöveget.

A Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában látható kiállítás tárlatvezetésére a kiállítás kurátorát, Galambos Ádámot kértük föl.

A kiállításra kortárs írókat, szobrászokat, festőművészeket és zeneszerzőket szólítottak meg, hogy az európai etika huszadik században kialakult értelmetlen hiányára reflektáljanak.

Kántor Lajos irodalomtörténész, a Korunk volt főszerkesztőjének válasza körkérdésünkre.

Bozóki András volt kultuszminiszter válaszolt körkérdésünkre.

Péntek este a berlini Collegium Hungaricum második emeleti nagyterme dugig megtelt abból az alkalomból, hogy Kertész Imre hamarosan megjelenő, Letzte Einkehr című kötetéből Esterházy Péter olvasott fel részleteket, németül. (Méhes Károly berlini tudósítása)

Hiller István volt kultuszminiszter válasza Kertész Imre Nobel-díjával kapcsolatban feltett körkérdésünkre.

"Soha életemben nem tapasztaltam még annyi aljasságot, mint amióta kihirdették a Nobel-díjamat. Mintha a díj éppen arra való lenne, hogy rányissa az ablakot az aljasság feneketlen mélységeire." Részletek Kertész Imre új könyvéből.