+ Irodalom

Kertész Imrét nem azért hurcolták Auschwitzba, hogy Nobel-díjat kapjon

A német sajtóban pénteken is számos méltatás jelent meg Kertész Imréről, és búcsúztatta az előző nap elhunyt Nobel-díjas magyar írót a Berlini Művészeti Akadémia (AdK) is, amely archívumát őrzi.

A német sajtóban pénteken is számos méltatás jelent meg Kertész Imréről, és búcsúztatta az előző nap elhunyt Nobel-díjas magyar írót a Berlini Művészeti Akadémia (AdK) is, amely archívumát őrzi.

Az AdK közleményében

azt írta, hogy Kertész Imre halálával a tekintélyes nemzetközi művészeti szervezet egy tagját veszítette el. Ingo Schulze német író, az AdK irodalmi szekciójának korábbi vezetője pedig kiemelte, hogy Kertész Imre azon kevesek közé tartozik, akik egész életüket arra tették fel, hogy tanúságot adjanak a holokausztról. A nemzetiszocialista haláltáborok életének

irodalmi újrateremtésével megérthetővé tett valamit, ami túl szörnyű volt ahhoz, hogy el lehessen mesélni.

A több mint 300 éve működő AdK 2003-ban választotta tagjai közé az irodalmi Nobel-díjas magyar írót, és 2012-ben nyitotta meg a leveleiből, kézirataiból, naplóiból és egyéb dokumentumaiból álló Kertész Imre archívumot.

A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ)

Abból a semmiből jött, amelyről írnia kellett címmel közölt nekrológot, amelyben a szerző, Hubert Spiegel kiemelte: Kertész Imrét

nem azért hurcolták Auschwitzba, hogy Nobel-díjat kapjon, hanem azért, hogy megöljék,

mégis visszajött, és a huszadik századi irodalom “óriása” lett. Óriása a tagadásnak és a minden elképzelhető illúziótól való megfosztottsága miatt könyörtelen szemléletmódnak, amely mégis hisz a jóban.

Kertész Imre az ember újkori elveszettségének következményeként, és nem okaként fogta fel a koncentrációs tábort, amelyet irodalmi műveiben megfosztott démoni voltától, és ezzel egyben megkérdőjelezte, hogy

Auschwitz valaha is megszűnt létezni, hiszen kimutatta, hogy az Auschwitz létrejöttéhez és a halálgyár üzemeltetéséhez szükséges előfeltételek nem szűntek meg létezni.

A berlini Der Tagesspiegel

A hosszú éjszakából címmel közölte Gregor Dotzauer írását, aki kiemelte, hogy Kertész Imre az Auschwitzba hurcoltatástól az idős korában elszenvedett megaláztatásokig sok mindent át is élt, amiről írt, prózájában a fájdalom ellenére mégis ott rejlik “az élet ünnepe”.

A konzervatív Die Welt

Nem lesz többé olyan ember, mint ő címmel közölte Tilman Krause nekrológját, aki  hangsúlyozta, hogy

a huszadik század megsemmisítő gépezeteitől nagy nehezen megmenekülő író hatalmas erőfeszítéssel úgy tette témává saját traumáját, hogy azzal új minőséget hozott a holokauszt irodalmi feldolgozásába.

Ezt csak Kertész Imre tudta megcsinálni – írta a Die Welt szerzője.

A Deutschlandfunk

országos közszolgálati rádió Nem vádló címmel közölte Jörg Plath nekrológját, aki kiemelte, hogy Kertész Imre a Sorstalansággal megmutatta, hogy a holokauszt

nem az európai civilizáció eltévelyedése, hanem következménye

volt, mégsem vádolta a németeket az apáik és nagyapáik tetteiért.

Túlélőként azokra az időkre gondolt, amikor már nem lesznek túlélők, és

személyében összekötötte a holokauszt aktualitását és historizálását

– mutatott rá Jörg Plath.

Kertész Imre életének 87. évében, hosszan tartó súlyos betegség után hunyt el budapesti otthonában.

 

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Népszerűek

To Top