Ez a címe Zelei Miklós különleges estjének, ahol a schengeni határral kettévágott ikerfaluról, Kisszelmencről és Nagyszelmencről, ezek mai helyzetéről beszélget Horváth Bencével, a Kortárs Kiadó szerkesztőjével. Zelei Miklós A kettézárt falu című dokumentumregénye 2000-ben jelent meg, ebben fél évtized gyűjtőmunkájának eredményeit írta meg a schengeni határral kettévágott faluról, az ott lakók és kettészakított családok abszurd…
A határátkelő bezárt, pedig Zelei Miklós író szerint fontos a működése Kisszelmenc és Nagyszelmenc között.
Zelei Miklós író, újságíró, a Külhoni Magyarságért Díj egyik idei kitüntetettje szerint az elismerés mindig programot ad, (…) a munka folytatására inspirál. A díjhoz kapcsolódó méltatás szerint Zelei Miklós a kárpátaljai magyarságért, – a második világháború végén a szovjet-csehszlovák vasfüggönnyel kettévágott – Kisszelmenc és Nagyszelmenc történetének feltárásáért, a két falu közötti határ megnyitásáért végzett munkájáért…
Nagyon sűrűn beszélgetek Miklóssal. Sajnos a beszélgetés egyoldalúvá vált - mondta Gazsó L. Ferenc Zelei Miklós posztumusz kötetbemutatóján.
A Kiskunhalason született Zelei Miklós költői, írói világában helyet kapott a valóság abszurditása és a szürreális ábrázolás.
Életének 73. évében meghalt Zelei Miklós író, költő, újságíró – tudatta a család. Zelei Miklóst hosszan tartó, súlyos betegség után csütörtök hajnalban érte a halál. Zelei Miklós 1948. november 8-án Kiskunhalason született. Zelei Miklós pályáját a hetvenes években kezdte, kiemelkedő újságírói-szerkesztői tevékenysége elsősorban a Magyar Hírlaphoz, a Látóhatárhoz és a Délmagyarországhoz kötődik. Irodalmi munkásságából tizenhét…
Öngyilkosság/gyilkosság: a rendszerváltás után, több, mint negyven év múltán is sikerült kinyomozni olyan gyilkosságokat, amelyeket az ávó úgy követett el a múlt század ötvenes éveiben a falvakban, hogy öngyilkosságnak álcázta őket. Ki tudja, hogy hány gyilkosság növeli az öngyilkossági statisztikákat? Az elérhető adatok szerint Magyarországon a befejezett öngyilkosságok száma a múlt század ötvenes éveinek közepére…
Az országhatárral felosztott helységek Európa történelmének mementói és – változó mértékben – a megértés, a kulturális együttműködés és a megbékélés jó példái.
Itt találhatod a Millenárison megrendezett 24. Könyvfesztivál alaprajzát, alatta pedig a dedikálások helyét és időpontját.
Az idei könyvfesztivált, melynek díszvendége Orhan Pamuk lesz, a Millenárison rendezik csütörtöktől vasárnapig.
Abszurd példa, hogy egy kislány éppen a nagymamájánál volt, amikor a határt meghúzták, így nála maradt, és hosszú évtizedekig nem láthatta a szüleit, akik a határ túlsó oldalán rekedtek.
Ketten is behívót kaptak az ukrán hadseregbe a beregszászi társulatból, amely Zelei Miklós Zoltán újratemetve című tragikus, groteszk darabját adta elő a Gyulai Várszínházban.
A Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki Zelei Miklóst augusztus 14-én. Az oklevél szerint széleskörű és sokoldalú írói, újságírói és szerkesztői tevékenységének elismeréseként adományozta szerzőnknek a kitüntetést Áder János köztársasági elnök.
Egy tragikus szerelem groteszk története a vasfüggöny tövében: Zelei Miklós Zoltán újratemetve című darabját láthatja a közönség Zsámbékon július 25-én és 26-án.
Nyolcvanezer példányban kelt el egykor Gazsó L. Ferenc és Zelei Miklós könyve, az Őrjítő mandragóra – Bevezetés a politikai pszichiátriába. A szerzőpáros most továbbírta a művet, amely három egyetemen is ajánlott olvasmány.(Bakos András írása és kérdése, Zelei Miklós válasza)
...De minden fordulat újabb abszurditásokat hoz. Most a tévécsatornák kódolása és a digitális átállás fenyegeti a kisszelmencieket, illetve a 150 ezres lélekszámú kárpátaljai magyarságot. Elsötétülnek-e a képernyők a határon túl? Mit tesznek, ha nem jutnak legálisan magyar tévéműsorokhoz?
Jaroslav Vojtek szelmenci filmjéről Nem gondolom, hogy Jaroslav Vojtek kilenc évi munkálkodás után ilyen alapfokon tájékozatlan a Szelmenceket illetően, de azért ez így mégis nagyon ciki…
