+ Irodalom

Zelei Miklós búcsúkönyve: Egy csikk búcsúszavai

Zelei Miklós

Nagyon sűrűn beszélgetek Miklóssal. Sajnos a beszélgetés egyoldalúvá vált – mondta Gazsó L. Ferenc Zelei Miklós posztumusz kötetbemutatóján.

Október 1-jén, a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon tarották meg a tavaly elhunyt Zelei Miklós író, költő, újságíró posztumusz kötetének bemutatóját. Az eseményen Gazsó L. Ferenc író, újságíró, Filep Tamás Gusztáv történész és Pethő Sándor egyetemi tanár beszélgetett Zelei Miklós életművéről és az Egy csikk búcsúszavai című kötetéről.

Horváth Bence, a Kortárs Kiadó vezetője a beszélgetés előtt elmondta, hogy a frissen megjelent könyv valóban posztumusz, ugyanis Zelei Miklós tavaly adta le és rendezte sajtó alá a kéziratot. Nem ez a szerző első könyve a Kortárs Kiadónál, a Gyilkos idők és a A kettézárt falu is a Kortárs gondozásában jelent meg.

Gazsó L. Ferenc lélekben előre készült rá, hogy nehéz lesz olvasni a könyvet.

„Nagyon sűrűn beszélgetek Miklóssal. Sajnos a beszélgetés egyoldalúvá vált. A könyvet olvasva néha olyan érzésem van, mintha szólna hozzám”

– tette hozzá.

A mű keletkezéséről elmondta, hogy a szerző hosszú időn keresztül gyűjtötte az anyagot a kötethez, ami nem meglepő, hiszen Zelei Miklós „gyűjtögető életmódot” folytató író volt, aki tollal és cetlikkel járt mindenhová, és azonnal lejegyzetelt egy érdekesnek tűnő szófordulatot vagy hangulatot.

Filep Tamás Gusztáv hat-hét éve kezdte el olvasni a könyv első részleteit, és a kötet első szerkezetét is ő alakította ki. A művet rendkívül tudatosan épített kötetként írta le, amiről a szerző kezdettől fogva tudta, hogy a Gyilkos idők párhuzamos kötete lesz. Filep Tamás Gusztáv szerint Zelei Miklós egész életművére jellemző a tudatosság: tudta, hogy mikor melyik regényt, drámát kell megírnia, melyik érett épp be.  Műfaját tekintve szerinte az Egy csikk búcsúszavai költői tárcanovella ciklus, amiben érezhető Zelei Miklós jellegzetes vonása: a kisempíria, az adatkutatás és a pontos adatfeljegyzés adja a szöveg alapját, ami egy hermetikus, groteszk világban jelenik meg.

„Nem nevezném abszurdnak. Az eredeti jelentés szerint a groteszk a képtelenséggel függ össze. Itt olyan képtelenségről van szó, ami a valóságban megtörténik. Párhuzamos esztétikai, prózapoétikai síkok épülnek össze”

– emelte ki Filep Tamás Gusztáv.

Pethő Sándor szerint Zelei Miklós életműve műfaj tekintetében rendkívül sokrétű, amibe beletartoznak a riportok és a versek is.

„Lesz mit összefoglalnia a jövő irodalomtörténészeinek. Nagy az életmű a gondolati spektrumát tekintve is”

– tette hozzá. Az Egy csikk búcsúszavai kapcsán kiemelte, hogy a szerző tudatosan reflektál azokra az újabban megjelent kommunikációs formákra, mint az egyes prózákhoz fűzött kommentekre.

Gazsó L. Ferenc is a kötet groteszk, abszurd fekete humorát dicsérte. „Hallatlanul sokszínű és sokrétű olvasmány. Bár évek gyűjtőmunkájának az eredménye, mégis érezhető rajta, hogy egyfajta búcsúkönyv. Búcsúzik a fiatalon, váratlanul elhunyt költőtől, Csajka Gábor Cypriantól és Kara Tünde színésznőtől.” Gazsó L. Ferenc szerint Zelei alázatából hihetetlen pontosság is fakadt.

„A könyvben definíciószerű meghatározások találhatóak nagyon mély gondolatokkal és mindannyiunkat foglalkoztató kérdésekről, mint például a kollektív bűnösség”.

Filep Tamás Gusztáv szerint a szöveghez kapcsolódó kommentekkel a szerző egyrészt görbe tükröt mutat  a társadalomnak, miközben a legfontosabb gondolatai is megjelennek bennük.

„Rejtvényszerűvé tette a könyvet. Azt akarta bizonyítani, hogy bármilyen sok okos dolog hangzik is el, elsüllyed a tengernyi ostobaságban”.

Pethő Sándor elmondta, a jelentős író úgy születik, hogy fixálódik egy életkora. Zelei Miklósban pedig egy tizenéves gyerek kíváncsisága fixálódott, aki mindent feljegyzett. Egyik legfontosabb témája a létező szocializmus volt, am visszavezette gyerekkorába, a Rákosi-korszakig.

„Sokan úgy nyilatkoznak a Zelei-életműről, hogy nagyon mély, tartalmas és jó irodalom, de sötét. Mintha a pesszimista attitűdöt adná át a műveiben rendkívül szuggesztív módon. Ezt rengeteg példával tudnám cáfolni, például a könyv fülszövegével”

Zelei Miklós– mondta a beszélgetés végén Gazsó L. Ferenc, majd felolvasta a Halálpróba című szöveget.

„Aranyásó leszek. A bankok páncéltermeiből kiásom az aranyat és visszaöntöm a patakokba, folyókba, folyamokba, mély bányák tárnáiba az aranyrögöket visszabányászom, a visszacsákány nyelét markolom, a fényes szenet a szénfalba visszajövesztem, a gyémántokat vissza a feneketlen mélybe, sajogjanak földanya méhében.   Vissza az élet darabjait a lelkébe, a testébe. A sok össze nem illő darab helyét napkeltéig megtalálni. Mindent a földnek visszaadjak. Lélegezzen, forogjon.”

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top