– Vigyázz a parkra, mert (az) egészségedet védi! – figyelmeztet a Városliget egyik padján a felirat 1957-ből. A Liget átalakításának apropóján összeszedtünk néhány, a park fénykorát bemutató felvételt a Fortepan oldaláról, amelyek között bizony ráakadtunk a sötét idők emlékeire is.
Noha az ötvenes évek szűk levegője, Rákosiék rémuralma és az 56-os forradalom leverése borzasztó volt, ezzel együtt az ’57-ből származó üzenetet, ha ideológiailag lecsupaszítjuk, most is érvényesnek érezzük. Vigyázzunk a parkra, mert az egészségünket védi.
Pláne a mai dolgok ismeretében, amikor a Városliget beépítését ellenző Ligetvédők éjjel-nappal őrzik a halálraítélt fákat. Legutóbb április 24-én demonstráltak a Liget-projekt ellen. Ők mentették meg a kivágástól többek között az Olof Palme-ház legendás hírű nyugati ostorfáját, amely már egy korabeli fényképen is jól látható. (Az 1940-ben készült fotón még nincs ott a lépcső.)
A Városliget Zrt. faápolási programjának keretein belül ugyanis eredetileg ezt a legalább hetvenes évet fát is ki akarták vágni, ám a Ligetvédők megakadályozták. A fa megmenekülésének történetet az alábbi videóban elmeséli Megyeri Szabolcs kertészmérnök.
Az 1896-os, a Városligetben május 2-án megnyitott Millenniumi kiállítás viszont még a boldog békeidőket idézi: az október 31-ig tartó rendezvényre hatmillióan voltak kíváncsiak.
AJÁNLÓ:
• Ökölből kinövő fával demonstráltak a Liget-projekt ellen
• Rémisztő, hogy mi történhet a Városliget fáival – videó
• György Péter és Persányi Miklós is aláírta a Liget-projektet támogató petíciót
• Bródy és Szörényi is aláírta a Liget beépítése ellen indított petíciót
• Civilek tüntettek a Városliget-projekt ellen
A Magyarország ezeréves történelmét és modern vívmányait bemutató átfogó tárlatot 240, ideiglenesen felhúzott pavilonban mutatták be. A török kori Buda hangulatát idéző Ős-Budavár, a később a II. világháborúban elpusztult Iparcsarnok mellett a közönség bizarr és rasszista látványosság miatt özönlött az ingyenesen látogatható Állatkertbe: 250 bennszülöttet állítottak ki a „Néger-faluban”, ahol a nagyérdemű tátott szájjal vizslathatta a szerencsétlen embereket, akik törzsi „jelmezben” élték hétköznapjaikat.
Ellenségeskedésnek, czivódásnak nyoma sincs. Szelid ez a faj, békeszerető; aztán a telep kitünően is van szervezve. Sehol rosz szag ennyi vad ember közt! Ez igazán bámulatos. Nem éreznek semmiben hiányt; jó húsban vannak, elégedettek; s csodák csodája, nem koldúlnak!
– olvashaó a Vasárnapi Ujság 1896. augusztus 30-án megjelent Egy darab Afrika Budapesten című írásban.
Az emberállatkertek egyébként nagy népszerűségnek örvendettek a 20. század fordulóján a fejlődő nyugat nagyvárosaiban, úgy mint Berlinben, Párizsban, Londonban, Brüsszelben vagy éppen New Yorkban.
A budapesti Néger-faluról azonban nem találtunk felvételeket a Fortepanon, ellenben teljesen ledöbbentünk az 1942-42-ből származó képeken: a horogkeresztes zászlóval borított Iparcsarnokon, a független „új magyarság” jelszavain, vagy a Budapest Nemzetközi Vásár Pesti Újság nyíltan antiszemita pavilonján, ahol óriási feliratban olvasható a szalagcím: „zsidómentes Magyarországért harcol a legnagyobb példányszámú magyar lap a nemzetiszocialista Pesti Újság!”.
És ekkor még csak 1942-őt írtunk, a haláltáborok azonban már javában működtek, valahol messze tőlünk, nyugaton, amelyekről hitték is meg nem is, hogy valóban léteznek. Az ominózus kép Szent István ünnepén, a magyar államalapítás 941. évfordulóján, augusztus 20-án készült. Az akkori vallás- és közoktatásügyi minisztere neve pedig ismerősen cseng, bizonyos Hóman Bálint.
Noha eredetileg békebeli képeket kerestünk a Ligethez, és találtunk is jó néhányat, a rossz szájíz bennünk maradt, a negyvenes évekből származó kordokumentumok után pedig már nem tudnánk bemutatni a „szocializmus legvidámabb barakkjának” vicces, színes körhintás képeit, a nyugodtan csónakázó párokat vagy az 1900-as évek elejéről megörökölt jégkorcsolyázókat.
Mutatjuk inkább a negyvenes éveket, és kérünk mindenkit, vigyázzon a Fákra!
