A Grimm-mesék cenzúrázatlan változata ihlette meg Natalie Frank amerikai festőművészt: az április 10-én, Londonban nyílt kiállításon bemutatott képek a nemi erőszak, az incesztus, és a gyilkosság tabu témáit dolgozzák fel – olvasható az artnetnews.com-on.
Natalie Frank egyik barátja, a híres portugál vizuális művész Paula Rego 2011-ben Frank kezébe adta a Grimm-mesék forrásainak gyűjteményét, hozzátéve, hogy a kötethez még senki nem készített grafikát:
A könyvet Jack Zipes fordításában kezdtem el olvasni, aki a történetek cenzúrátlan verzióját mutatja be, amelyből csakúgy ömlik az agresszivitás. Eleinte még eszembe sem jutott, hogy ebből egy újabb képsorozat áll majd össze, a mesék viszont annyira erősen jelennek meg vizuálisan is olvasás közben, hogy egy rövid idő után automatikusan elkezdtem képekben gondolkozni.
– nyilatkozta az artnetnews.com-nak Natalie Frank , aki hét éven át készítette a Grimm-fivérek című sorozatát, amelyeknek darabját több mint 2 millió forintnyi dollárért árulja.
Hófehérke (részlet) forrás, natalie-frank.com
Az 1812 és 1857 között született Grimm-mesék alapelbeszéléseit a fivérek Jacob és Wilhelm 1806-tól nagy gonddal gyűjtötték össze gyakran vadidegenek elmondása alapján. A hallottakat viszont mindig átgyúrták, mert szerintük az eredeti változatok nem gyerekszobába valók, ráadásul az akkor merőben vallásos társadalom sem fogadta volna el véres történeteiket. 1823-ban, amikor a művet első alkalommal ültették át angol nyelvre, a gyakran ijesztő és horrorisztikus részeket egyszerűen kihagyták a fordításból. A történetek nagy többsége, köztük a közismert Csipkerózsika, a Hófehérke vagy a Hamupipőke eredeti változatai ugyanis a nemi erőszakról, a vérfertőzésről és a gyilkosságokról szólnak. A képzőművész pedig eldöntötte, hogy kizárólag a tabunak számító jeleneteket és azok szereplőit rajzolja meg, amelyekhez pasztellt és gouache-t is használt:
Csipkerózsika I. forrás, natalie-frank.com
Az aranyhajú királykisasszony elmenekül a szülői házból, mert saját apja akar vele házasságra lépni. Hófehérke mostohaanyját arra kényszerítik, hogy élete végig egy izzó vas cipellőben táncoljon. Hamupipőke mostohanővérének pedig – aki korábban önként vágatta le anyjával saját lábujját, hogy beleférhessen az üvegcipellőbe – madarak vájják ki a szemét. Ezek a témák már egészen kicsi korom óta foglalkoztattak, vagyis a hétköznapjainkban állandóan jelenlévő, ám gyakran eltitkolt és ezáltal rejtve maradó szexualitás és erőszak kapcsolata. Úgy érzem, hogy a történetek egyfajta varázserővel és transzformációs jelleggel is bírnak.
– állítja a képzőművész, aki összesen 75 rajzot készített, ám ebből csak 29-et mutat be a londoni Drawing Centerben, júliusban pedig a texasi Blanton Museum of Art-ban. Az összes munka egyben az olasz Damiani kiadó gondozásában megjelent Natalie Frank: Tales of the Brothers Grimm című könyvben látható.
Hamupipőke, forrás, natalie-frank.com
Fontos megemlítenünk azt is, hogy a cenzúrázatlan verziót megíró Jack Zipes The Original Folk and Fairy Tales of the Brothers Grimm: The Complete First Edition című Amerikában tavaly megjelent kötetéhez a New Yorkban élő magyar képzőművész Dezső Andrea készített illusztrációt.
A színek és a képzelet igazi játszóterét teremtették meg számomra ezek a munkák
– mondja Natalie Frank, aki Angliában, Norvégiában, az USA-ban, Franciaországban és Olaszországban tanult festészetet. Hosszútávú terveim között szerepel a Don Quijote, az O története, valamint az Ovidius című művek vizuális átdolgozása is, ám nem titkolt célom, hogy azokat feminista megvilágításba helyezve, a gyakran nehéz női sorosokon keresztül láttassam.
