Polcomon gyűlnek az elolvasott könyvek, és egy különös csoport is kialakult, ami évről évre gyarapszik. Azok az írások, amelyeket újra és újra el kell, hogy olvassak. Hogy miért? Nem tudom. - Séra András írása.
Írta: Séra András „Cölöpök hasadása és a láncok nyögése, világvégének hangja a füledben, az acélhegy hasítja a vizeket, ahogy az utolsó hajó száll a tengerre” Sting láncainak világvégi nyögése kísérte a Bogányi-zongora kellemes muzsikáját egy különös szombat délutánon. Arra járt még Elon Musk és néhány magyar bányász is. No de, kezdjük az elején a történetet.…
Magunk előtt látjuk Márai Sándor régi fotóit, és nem a vidámság az, amit a képeihez társítunk. Komoran néz ránk az író, tekintetében melankólia. Aki érző emberként élte át a teljes 20. századot, annál érthető, ha nem húzódik a szája mindig mosolyra. A század utolsó évtizedére pedig már nem is volt kíváncsi az író, belefáradt a…
Írta: Séra András Régi történetek fakadnak a lélek mélyéről. Ősatyák, kőtáblák, Áron, a sivatag, és a nép… Összefolynak az események egy hatalmas történetté. Csak meséli és meséli, az emberiség pedig a öreg lábánál ülve jegyzi és írja. Felemelkedések és bukások egymás után sorban. Kettő közt pedig az ima, a szív mélyéről fakadva. A tábor felett…
Írta: Séra András Miután alaposan számba vette az együtt töltött évtizedeket, a nép nagy vezetője rátért a jövőre. Szavai figyelmeztetőek voltak és szigorúak. A jövőről beszélt a sokaságnak, törvényről és szövetségről. Az öreg ember búcsúja mély útravalót adott. Iránymutatót, parancsolót, bölcset és szeretettel telit, évezredekre valót. Halkul az öreg beszéde, közel már a csillagok csendje…
Írta: Séra András Végéhez közeledik a vándorlás, és a nép nagy vezetője lassan búcsúzik. De előtte még végigveszi az együtt töltött hosszú éveket. Nem hallgatja el a gyenge pillanatokat sem, szavai szigorúak. Történetről történetre halad, népe emlékezetébe idézi a jelentős dolgokat. Új élet vár rájuk, de fontos hogy emlékezzenek közös történeteikre. A sokaság hallgatja, eszébe…
Írta: Séra András Leszállt az éj, az asszonyok és a gyermekek már a sátrakban aludtak, amikor néhány idősebb férfi a tábor szélén még egy alig-alig pislákoló tűz mellett visszagondolt az elmúlt hosszú évtizedekre. Vándorlás egyik helyről a másikra, és közben ősz lett már a szakálluk is. Szolgaságból indultak és a szabadság felé tartanak. Ősapák és…
Írta: Séra András Dús legelők és kiváló föld, mintha csak arra teremtetett volna, hogy nagy állatcsordát legeltessenek rajta. Látták ezt Rúbennek fiai, és látták ezt Gádnak fiai. Barmaik száma sok, itt kéne megállniuk most. Nem kellene átkelniük a Jordán folyón. Abba kéne hagyniuk a vándorlást, és itt ezen a helyen akolt építeni juhaiknak, várost pedig…
Írta: Séra András Ábárim hegyén Mózes szétnézett a tájon, a népen, és belepillantott a messzeségbe. Tudta, hogy eljött az idő, hamarosan mennie kell. Az igazak méltóságával készült a távozásra, azonban még el kell intéznie egy fontos dolgot. Utódot kell állítania a nép élére. Az Örökkévaló segítségét kérte. És az Örökkévaló kijelölte a férfiút, kiben lélek…
Írta: Séra András Sziklák csúcsáról és dombok magasából tekintett két ember a távolba. A király és a mágus. Bálák és Bálám. Magasan álltak és messzire tekintettek. Ruhájuk lobogott, és mindkettő mélyen gondolkodott. Milyen szél induljon útjára? Átokkal vagy áldással teli? Messze a távolba tekintettek, majd egymásra. Milyen szél induljon útjára? Botütésektől sajog a szamár háta,…
Írta: Séra András Áron nem léphet be az Ígéret Földjére. Hosszú évek után útja a Hór hegyén véget ér. Fia Eleázer lép elő, majd felveszi atyja ruháját és tisztségét. Mózes a karját Eleázár vállára teszi, és együtt jönnek le a hegyről. Nincs már velük Mirjám, nincs már velük Áron, és nincsenek már velük sokan mások.…
Írta: Séra András Tizenkét fejedelem és tizenkét bot várja a reggelt. Lázadás és zúgolódás, rágalmak és halál előzte meg a botok útját. Most végre választ kapnak majd a törzsek. Elindultak hát a botok, ki-ki a saját házából, hogy fejedelme a Szent Sátorhoz vigye. Ott összegyűltek, és a botok a Frigyláda mellé kerültek. Innentől fogva már…