Újra bepillantást nyerhetnek az érdeklődők az ásatások világába az Aquincumi Múzeum romkertjében, ahol a római kori polgárváros északi részén, az úgynevezett iparos-kereskedő negyedben kezdődik látogatható régészeti feltárás kedden.
A bor és mámor görög istene, Dionüszosz szobrának feje került napvilágra Bulgáriában, Rusze közelében, ahol egy évtizede tárják fel a Sexaginta Prista római erődöt, azaz a "Hatvan kikötő városát".
Érdekes műholdképek kerültek fel a napokban az egyik közösségi oldalra. Valaki böngészés közben bukkant rá egy csaknem ötszáz éves négybástyás török vár nyomaira.
A szakemberek nyolcezer négyzetméter átkutatása során bukkantak az V. századi, mintegy kilencven sírból álló, kiemelkedően gazdag leletanyagot rejtő temetkezési helyre.
A szolnoki régészek a Tiszapüspöki és Törökszentmiklós határában zajló megelőző feltáráson Kr.u. 5. századi, mintegy kilencven sírból álló gepida temetőre bukkantak.
A ritkaságszámba menő paleontológiai lelet feltárását a barladi Vasile Parvan múzeum őslényszakértői és a jászvásári (Iasi) egyetem geológia tanszékének oktatói közösen végezték. Megállapították, hogy a csontok egy több mint 4 méter magas, a miocén földtörténeti korban élt őselefánttól, a - görögül "förtelmes szörny" jelentésű - Deinotherium giganteumtól származnak.
A rekonstrukció nyomán kiderült, hogy kiégetése előtt a még nedves agyagba valamikor i. e. 1020 és i. e. 980 között egy centiméter széles, szépen formált kánaánita betűkkel az 'Isbál Ben Beda', vagyis 'Beda fia, Isbál' szöveget vésték.
Igen ám, csakhogy ezúttal Joe Zias régésznek kell fizetnie, aki megrágalmazott egy háromszoros Emmy-díjas filmest, hogy csupán pénzszerzésre használta a Jézus-történet hagyományaihoz képest szenzációkat állító filmet/filmest.
A világ legnagyobb római kori amforatemetője révén ismerhetik meg a régészek, hogy milyen kiterjedt és fejlett kereskedelmi hálózat révén elégítették ki az antik birodalom fővárosának élelmiszer szükségleteit.
Nagyon különleges régészeti leleteket találtak régészek a Kaukázus déli részén fekvő sírhalmokban. A tömör aranyból készült üstök, amelyek alapján érdekes dolgokra jöttek rá a szakemberek, nagyban hozzájárul ahhoz, hogy jobban megértsük a szkíták történelmét.
A halmokkal egykorú, hamvasztásos rítusú sírok mellett egy-két generációval későbbi, ugyancsak hamvasztott temetkezésre utaló jelek is fellelhetőek Inotánál
A sírhelyhez egy folyosó vezetett, amelyet egy ajtó választ el a sírkamrától. A régészek a kamrában vasszegeket, korhadt fatörmeléket és ismeretlen eredetű csont maradványokat találtak.