Öt év a New York Kávéházban!
Kávéház nélkül nincs irodalom – állítja Márai Sándorral együtt a New York Művész Páholy és annak háziasszonya, Juhász Anna.
Kávéház nélkül nincs irodalom – állítja Márai Sándorral együtt a New York Művész Páholy és annak háziasszonya, Juhász Anna.
Nemes Nagy Ágnes száján egyszer kibuggyant az, hogy „Jancsi, maga önző ösztönállat!” és igen, ezt az általa Pipinek becézett Pilinszkynek mondta, aki egyébként többnyire kihúzta magát a közös kirándulások alól.
A mostani, nagyon sűrű életemen bizonyára lazítanom kell majd. A kislányunk nyári baba lesz, majd’ négy hónapot szánok rá, hogy otthon legyek vele. Példa előttem a saját családom: nővéremmel már kiskorunkban részt vettünk minden összejövetelen, művészi találkozón... - meséli Juhász Anna.
Volt pár legendás hónap magyar alkotóknak, amit Rómában tölthettek - 1947/48 fordulóján.
...ezekhez a gondolkodtató dalszövegekhez erőteljes, de finoman egyensúlyozó muzsikáláshoz talán nem is illene a hatalmas vastaps vagy a csápoló kiabálás. Az együttgondolkodásnak, az együtt-éreztetésnek nincs olyan nagy zaja - Márok Tamás írása.
A Várkert Bazár Szabó Magda-estje több szempontból rendhagyó volt: egyfelől irodalmi esteken ritkán történik meg az, hogy annyian legyenek, mint egy rockkoncerten, másfelől az is elég ritka, hogy a szokásos kerekasztal-beszélgetés után divatbemutatót tartsanak.
A Jaffa Kiadó kereskedelmi forgalomban nem megjelenő Szabó Magda-idézetgyűjteménnyel is készül az est közönsége számára.
A legutóbbi páholy az idén 95 éve született Nemes Nagy Ágnesé volt. Nem a költőről szólt, nem is igazán rá emlékeztek, hanem valami egészen furcsa módon mintha vele együtt beszélgettek volna. Köszönhető ez annak is, hogy Juhász Anna szépen terelte három rendkívül erős vendégét: Kútvölgyi Erzsébetet, Tóth Krisztinát és Schein Gábort.
Nem Nagy Ágnes hátrahagyott versei azt mutatják, szinte egész pályája során volt egy másik beszédmódja, belső használatra, amely nagy tárgyias lírájának ellenpontjaként lobogó indulattal beszélt legszemélyesebb tapasztalatairól, érzéseiről.
Bereményi Géza 1946. január 25-én született Budapesten, 1970-ben a budapesti egyetem magyar-olasz szakán szerzett diplomát. 1971-től dramaturg a Pannónia Filmstúdióban, 1978-tól szabadfoglalkozású író, filmrendező. Főbb művei között tartják számon A svéd király (novellák, 1970), Legendárium (regény, 1978), Trilógia (drámák, 1983) és Vadnai Bébi (regény, 2013) című alkotásait, forgatókönyvíró-rendezőként fontosabb munkái közé számítják az Eldorádó (1988)…
Életének 88. évében elhunyt Juhász Ferenc kétszeres Kossuth-díjas, József Attila-díjas költő, a nemzet művésze. Lánya, Juhász Anna soraival búcsúzunk.
Pénteken este először rendezett zenés irodalmi kísérőprogramot a Kieselbach Galéria az aktuális időszaki kiállításához kapcsolódóan. Az Őszintén szólva - kép /hang /szó című eseménysorozat első estjén megteltek a galéria termei.