Szabó Magda olyan, mint egy olasz filmsztár

szab magda est nyito

Voltam én már rövidnadrágban is könyvbemutatón, de olyat még sosem tapasztaltam, hogy alulöltöznék egy irodalmi estéhez. Most azonban ez is megtörtént a Várkert Bazár Szabó Magda-estjén.

A Várkert Bazár Szabó Magda-estje több szempontból rendhagyó volt:

egyfelől irodalmi esteken ritkán történik meg az, hogy annyian legyenek, mint egy rockkoncerten, másfelől az is elég ritka, hogy a szokásos kerekasztal-beszélgetés után divatbemutatót tartsanak. Szabó Magda ihletésére ugyanis Náray Tamás divattervező készített egy kollekciót, amit annak rendje és módja szerint be is mutattak.

Náray Tamás divatbemutatója.

Az említett beszélgetős részben Ugron Zsolna író, Kemény Zsófi költő-szlemmer, a könyvkiadók részéről pedig Jolsvai Júlia (Jaffa) és Dian Viktória (Móra) voltak Juhász Anna vendégei. Az este visszatérő eleme a személyes Szabó Magda-élmény volt, és bár statisztikai szempontból reprezentatívnak nem mondható a mintavétel, de nagyon úgy tűnt, hogy az Abigélon és a Für Elise-en keresztül vezet az olvasók útja Szabó Magdához.

Méghozzá meglehetősen masszívan,

mert a megjelentek számát színházigazgatók is megirigyelhetnék. Dian Viktória is ezt erősítette meg: mióta ugyanis könyvkiadóban dolgozik, az év egyik biztos pontjának az számít, hogy január második hetében óraműpontossággal érkezik az az évi Abigél-újrakiadás, amit folyamatosan keresnek az olvasók.

Teltház.

A költészet napjának hetében épp aktuális hír volt, hogy kibővítve ismét megjelent a Szüret című kötet, amelybe Szabó Magda verseit gyűjtötték össze. Juhász Anna nem palástolta, hogy óriási rajongója Szabó Magda költészetének, Kemény Zsófi és Ugron Zsolna viszont azt hangoztatták, hogy Szabó Magda lírája egyértelműen nincs egyensúlyban a prózájával, bár prózaíróként meglehetősen lírikus alkat volt. Az viszont biztos, hogy a Gryllus Dorka által előadott versek nagy sikert arattak, talán nagyobbat is, mint a felolvasott regényrészletek.

Számomra is új információ volt,

Juhász Anna, az est házigazdája konferál.

hogy Szabó Magda a szakdolgozatát a római szépségápolásról írta. Ez kitűnő átvezető volt az est rendhagyó részéhez, a divatbemutatóhoz. Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója mondta el az este tételmondatát, hogy Szabó Magda maga is olyan volt, mint egy olasz filmsztár, aki különösen sokat adott a megjelenésére és a ruháira.

Náray Tamás rövid bevezetőjét csak azért emelném ki, mert a fene se gondolta volna, hogy ő hozza meg az igazi fesztelenséget és a kacagást az estébe. A divatbemutató pedig úgy nézett ki, mint egy igazi divatbemutató; én mondjuk sosem voltam ilyenen, de annak idején hozzánk is bekötötték a kábeltévével együtt azt a csatornát, amin egész nap ilyen műsorok mentek, úgyhogy ez alapján nem ért felkészületlenül az, ami következett.

Itt szakmai elemzésre nem vállalkoznék,

a suszter maradjon a kaptafánál, én már különben is kicsit elszámítottam magam az öltözékemmel és kissé kényelmetlenül éreztem magam a kék kapucnis pulcsimban a közönség soraiban a csinosan öltözött hölgyek között. Hát még akkor, amikor megjelentek a modellek Náray Tamás ruháiban.

Aki pedig sajnálja, hogy nem lehetett ott, annak szomorkodásra semmi oka, ugyanis a Szabó Magda-centenárium robog tovább: nemsokára kiállítás nyílik a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ősszel pedig az írónő születésnapján további események várhatóak; a könyvesboltok polcain pedig ott vannak a Szabó Magda-újrakiadások. Az Abigéllel együtt.