szegény keresési eredmények

Az első korty még lassan csúszott le, a második azonban már könnyebben, s ezt követően minden korttyal egyre jobban szétáradt a nőben a Remény… - Kiss Nóra Titanilla novellája.

Meglehet, akad kritikus, aki szerint Csaplár írásművészete a „prózafordulat” előtti időket idézi, hogy írásmódja „egyszerű”, „egysíkú” és „leíró”, és nem „szép”, értsünk bármit is a szép alatt, mert hát nem gyönyörködtet. Hogy nem értékel újra, nem teremt új nyelvet. De hát épp ez az – feltétlenül kellene? - Szerbhorváth György Csaplár Vilmos új regényéről.

Haklik Norbert novelláinak magyar, lengyel, szerb, német szereplői egy fantasztikus, a mainál jobban összetartó Közép-Európában élnek. (Bakos András e-könyvismertetője)

Megmarketingeltük a Bimbót, a Riskát, érkeztek a bikák hétfaluból. - Sárközi Richárd Sepercese

Bérbe adják legszebb termeiket, lodzsáikat, műkincseiket a pénzhiánnyal küszködő itáliai múzeumok, paloták, régészeti ásatások - írja Sárközy Júlia.

Mi köti össze Zámbó Jimmy-t, Orbán Viktort, Putyint, Marilyn Monroe-t, Aczél Györgyöt és Cicciolinát? Széles az asszociációk sugárútja, ám most arról mesélnénk, hogy vasárnap óta mindegyikük képmása a szegedi Kass Galéria falait díszíti. DrMáriás társadalomsebész képei a 23. Thealter alkalmából érkeztek Szegedre. A mestert a megnyitó után provokáltuk.

A fák lombkoronája zöld volt, mint a friss dióhéjon feszülő, puha burok. A tetejükön madarak, a madarak tollazatán különböző színek, a madarak színein pedig a hangjegy tekintete ült meg, amíg a hangosan csikorgó villamos be nem fordult a sarkon. – Ayhan Gökhan meséje

Kiss Tibivel szólva, tényleg elmehet a picsába, aki PET-palackot hajít a Tiszába. Egy folyó élővilága azonban nem ismer szépet vagy rondát, csak adottságot, amelyhez próbál alkalmazkodni. (Bakos András írása)

Próbáljuk meg együtt felismeri, hogy egyéni és közös munkánk miképp szolgálhatná szélesebb közösségünk (családunk, szakmánk, társadalmunk) érdekeit.

Románoktól visszalopott vasúti kocsival indult 1920-ban Apponyi Albert és küldöttsége a párizsi béketárgyalásra. A magyarok éjjel is jegyzékeket írtak, romlott ételt kaptak, megbetegedtek – de összetartottak. Benda Jenő újságíró tudósítása izgalmas, mint Mikes Kelemené. (Bakos András recenziója)

Pár éve Párizsban jártam, jóval neurotikusabb volt ez a város, mint korábbi látogatásaim során. Több a fekete is. Ám amíg, mondjuk, a metrón a fehérek rendre kerülték a tekintetemet, a feketék kutatón szembenéztek. Ahogyan itt is, e súlyos fotókon. (Béresi Csilla írása)

Attól a naptól kezdve az ujj mindennap beszélt hozzá, esténként mesélt neki, késő éjjelig maradt. Soha olyan izgalmas történeteket nem hallott még. Egy nap azonban az ujj figyelmeztette, ha nem írja le a meséit, többé nem jön vissza hozzá. Az író megijedt...- bemutatjuk Kiss Nóra Titanilla novelláját.

A Sárkányünnep örömünnep, az egymás művészetében, kultúrájában lelt közös öröm ünnepe. 2013. július 5-6-7.

Donoghue karakterei hitelesek, jól kidolgozottak, bizonyára nagy segítségére volt, hogy doktori disszertációját A XVIII. századi nő és férfi közti barátság ábrázolásáról írta. (Szőcs Henriette kritikája Emma Donoghue A cafka c. regényéről)

– Az a leány, aki elveszíti a tisztességét, mindent elveszít – jegyezte meg egyik nap az anyja az ajtóban állva, miközben két lány lejtett el mellettük karonfogva, rózsaszín szoknyájuk úgy lengett, akár a harang. (Emma DonoghueA Cafka című könyvből a kiadó engedélyével közlünk részletet)

Nem kell és nem is lehet szépíteni a dolgot: Móra egész egyszerűen rossz költő volt, egy megkésett, 20. századi Petőfi-epigon. Bíró-Balogh Tamás írása.

Mikor még a könyv elején jártam, úgy akartam kezdeni ezt az írást, hogy „bár egy kritikusnak nem illik kritikátlanul lelkesednie, én most mégis ezt teszem, világgá kiáltva örömömet, miszerint Jehujjahéj!, sőt Ihajjadecsuhajja!”. – [Böszörményi Gyula könyvkritikája]

Legyünk bármilyen erősek, az erőszak semmi jót nem szül. Deák Csillag és Kölüs Lajos kettős kritikája a Godot Galéria Black&Wite című csoportos kiállításáról.(A képen: Szurcsik József: Ököl.)

Répák és céklák, fánkok és lepények, ég veletek! Brokkolik, dagadók, pacalok és zúzák, elhagylak titeket! Pecsenye, pástétom, mély hódolatom! Ég veled, te, városok virága, Itáliakoronája, Európa hímes tojása (Király Kinga Júlia Mesék meséje blogja)

Miklya Anna Dühös nemzedék című könyve a Libri Kiadónál jelent meg az ünnepi könyvhétre, ebből olvashattok egy dühös részt.

- Miért nem volt az ügyvéd úrnak a végén munkahelye? Titkárnő, meg minden? Lehet ám presszókban, meg kocsmákban is osztani az észt, ahogyan én most nektek... (Baranyai László kisregény-sorozatának utolsó része)

Nógrádi Gábor írása a gyerekek olvasásra neveléséről és a PISA 2009-es jelentéséről – akár vitaindítóként is!

A nép ellenségét, Henrik Ibsen drámáját nemrég mutatta be a pesti Katona József Színház. A színi előadás, mintha a jelenről szólna. Arról, amit dr. Stockmann, a darabbéli fürdőorvos állít, hogy „az igazság és a szabadság legveszedelmesebb ellensége az úgynevezett demokratikus többség.”

Úgy kezdődhetett minden, hogy Pierdomenico Baccalario egy nap jártában-keltében hopp!, fogott egy rókát, akit történetesen Sherlock Holmes-témának hívtak – [Böszörményi Gyula könyvkritikája]

Minden reményünk megvan arra, hogy a pápai „mundér” legújabb, dél-amerikai viselője önazonos marad azzal az érsekkel, akinek beszélgetésekbe csiszolt véleményét Ferenc pápa neve alatt jelentette meg az Ulpius-ház Könyvkiadó. (Grozdits Hahó írása)

- Nem érdekel! Szarok én a harmincezer forintra! Az igazságot akarom kideríteni! Különben is, mindig úgy csinálsz, mintha jó lenne neked velem, de fogadok, csak megjátszod magadat! (Baranyai László kisregénye folytatásokban)

A Kogart Galéria és a Körmendy-Csák Gyűjtemény közös gondozásában 160 fotót bemutató kiállítás nyílt, amely a 20. századi magyar fotóművészet második felének jellegzetes tendenciáit vonultatja fel. (Béresi Csilla írása)

Számunkra két fontos, jelképpé nemesülő elem van a filmben: az iskolai tábla és a ház – az előbbi a munkahely, az utóbbi az otthon hívószava. (François Ozon A házban című filmjéről Röhrig Eszter írt kritikát)

Kezem, lábam, tüdőm, mindenem van, élek. Ennyi pont elég a boldogsághoz, amikor az ember fut. Szőcs Henriette asszocinterjú Tallér Edinával.

Ritkán adódik rá alkalom, hogy bepillanthassunk a hollywoodi álomgyár műhelytitkaiba, különösen, ha a forgatókönyvírás rejtelmeiről van szó.