Archív

Tragikus realizmus: történelmi igazságtételt Zámbó Jimmynek!

Mi köti össze Zámbó Jimmy-t, Orbán Viktort, Putyint, Marilyn Monroe-t, Aczél Györgyöt és Cicciolinát? Széles az asszociációk sugárútja, ám most arról mesélnénk, hogy vasárnap óta mindegyikük képmása a szegedi Kass Galéria falait díszíti. DrMáriás társadalomsebész képei a 23. Thealter alkalmából érkeztek Szegedre. A mestert a megnyitó után provokáltuk.drmarias

– A művészetnek van egy olyan szerepe, hogy megszépíti a valóságot. Szegény Zsámbó Jimmy méltatlanul szerepelt egy olyan szájton, ahol a világ legcsúfabb nőjének kiáltották ki. Úgy gondoltam, hogy ezt a történelmi igazságtalanságot megpróbálom bizonyos mértékben árnyalni, s ezért őt a világ legszebb nőjeként megfesteni egy Toulouse Lautrec-es, franciás könnyed stílusban. Úgy gondolom, kellemes vizuális élményt okozhat ez a kis kép – magyarázza az alkotó a zenészt ábrázoló kép előtt. – Ezeknek a képeknek feladata még a szembesítés azzal a világgal, amelyben élünk, azokkal az emberekkel, akik meghatározzák a sorsunkat. Akik bizonyos értelemben minket is képviselnek, akik sötét árnyakként az életeinket meghatározzák, akiknek a hazugságai vagy netán igazságai a mi életünket jobbá vagy rosszabbá teszik. Úgy gondolom, hogy ezek a felvillantások felszabadító élményt válthatnak ki bizonyos emberekből… vagy esetleg traumatikust és tragikust is – folytatja a politikusportrékra utalva.

– Mondd, te hazafinak tartod magad?

– Persze. Miből merülne föl ennek az ellentéte?

– Hát… mondjuk, baszogatod a politikusokat.

– Úgy gondolod, hogy ez baszogatás? A politikusok mit csinálnak velünk? Szeretnek minket? Szeretnek! Én is szeretem őket. Nézd, olyan helyzetben vagyunk, amikor a közbeszéd jelentős hányadát a politika itatja át. Már-már szentek-ként élnek közöttünk kezek az emberek… Úgy gondoljuk, hogy életeket tesznek tönkre, vagy éppen mentenek meg. Ebben a helyzetben egy művész, ha velük foglalkozik – úgymond a diskurzusban bizonyos értelemben részt vesz – akkor egyrészt ad egy korlenyomatot arról, hogy abban világban kik éltek, s egy művész, hogyan jelenítette meg őket. Megmutatja azt is, hogy azok a modern trendek, az a Nyugat-európai hagyományok, amelyek minálunk mintegy provinciális térben csak utóhangként tudnak megjelenni, miként értelmeződnek át, miként nyernek más kontextust és jelentést. De ennek a tevékenységnek van egyfajta pozitív kicsengése, a művészeti élményen túl tapasztalható valami átértelmezés, távolodás a dolgok tragikusan realista szintjétől. Talán egy kicsit ki tudunk emelkedni abból a sárból, amelyben tocsogunk.

– Mit lépnél, ha tegyük fel, kijönne egy olyan törvény, amely megtiltaná, hogy gyakorló közszereplőket ilyen formában ábrázoljunk?

– Te a politika vizeire terelnéd ezt a beszélgetést, úgy látom, én pedig művész vagyok. Közöttünk megmarad az a távolság, hogy te ebből mindenféleképpen politikát akarsz csinálni, én pedig nem. Én művészként értelmezem ezeket az arcokat, akik egyébként közszereplők, így megfesthetők. Mint ahogy az én tevékenységemről bárki bármit írhat, minősíthet, ugyanígy én is a saját meglátásomból ábrázolhatok különböző személyeket. Mert ez a szabadság, a demokrácia egyik alapfeltétele, s állítólag még demokráciában élünk.

drMáriás író, festő, zenész, a Tudósok együttes frontembere. Belgrádban folytatta művészeti tanulmányait, 1991-ben költözött Magyarországra az egykori Jugoszláviából. Összművészetinek is mondható munkásságára főleg a harsány és kritikai hangvétel, valamint a kelet-európai identitásból, történelmi és politikai sajátosságokból fakadó létkérdések jellemzők. Alkotói nyelvezetében az avantgárd, a dadaizmus, a pop-art és a szürrealizmus eszközeivel operál. Számos egyéni és csoportos kiállítás résztvevője. Művészeti, közírói tevékenységét társadalomsebészetként definiálja. A Tudósok zenekar énekes-trombitás-harsonás-szaxofonos vezetője. 2011-ben „Párhuzamos kultúráért” díjjal tüntették ki a Mediawave Fesztiválon.

A fotót Révész Róbert készítette a megnyitó rögtönzött akcióján

drMáriás: Jaj, de várom már a választásokat! című kiállítása a szegedi Kass Galériában. (Szeged, Vár u. 7., tel: 62/420-303)

Látogatható szeptember 15-ig hétfő kivételével naponta 13 és 17 óra között.

A Thealter International Szabad Színházak Nemzetközi Találkozójának programjai itt.

Képzőművészeti könyvek kedvezménnyel:

librarius ib rendelo

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top