Egy japán kutatócsoport először észlelte víz nyomát hidratált ásványok formájában számos kisbolygón az Akari infravörös műhold használatával. Felfedezésük hozzájárul a víznek a Naprendszerben való eloszlása, a kisbolygók kialakulása és a Földön lévő víz eredete megértéshez. A Kobei Egyetem, a Japán Űrügynökség és a Tokiói Egyetem kutatói eredményeiket a japán csillagászati társaság közleményeinek honlapján ismertették. A…
Elhelyezte első mérőműszerét az InSight amerikai robotgeológus űrszonda a marsi talajon, a kutatók szerint ezzel újabb mérföldkövéhez érkezett a misszió. Az űrszonda új fotóin látható a vörös bolygó felszínén álló szeizmométer, rézszínű borítását halványan világítja meg a marsi napfelkelte. „Az InSight a reméltnél is pontosabban hajtja végre a menetrend szerinti programot. Csodálatos karácsonyi ajándék számunkra,…
Az akár 3,9 milliárd évvel ezelőtti lehetséges élet nyomait könnyebb lehet felkutatni a Marson, mint a Földön – jelentették ki az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) 2020-as Mars-missziójának kutatói. A Mars 2020 munkanevű kutatórobot a tervek szerint 2021-ben landol a vörös bolygón azzal a céllal, hogy az esetleges múltbeli élet jelei után kutasson. A tudósok reményei…
Elkezdte küldeni az adatokat az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Parker Solar Probe űrszondája, amely november elején ért a legközelebb a Naphoz. Az elküldött adatok között szerepel egy felvétel, amelyen a csillagból nagy energiával kilövellt gáz – a plazma – látható, a gázcsóva alatti fénylő pont a Jupiter bolygó. A képen feltűnő kis sötét foltok oka…
Átlépett a csillagközi térbe az 1977-ben útnak indított Voyager 2 űrszonda, amely ikertestvére, a Voyager 1 után a második olyan, ember alkotta űreszköz, amely „elhagyta Naprendszerünket” – jelentette be hétfőn az amerikai űrkutatási hivatal (NASA). A misszió vezető kutatója, Edward Stone szerint a Voyager 2 űrszonda november 5-én lépett át a csillagközi térbe, túljutva a…
„Nem várt örömben” volt részük az amerikai űrkutatóknak, mivel az Insight űrszondának, amely november 26-án landolt a Marson, először sikerült észlelnie a vörös bolygó felszínén fújó szelek hangját – jelentette be az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA. A robotgeológus űrszonda érzékelői december elsején észlelték azt a „kísérteties mély zúgást”, amelyet a másodpercenként 4,5-6,7 méter sebességű,…
A Holdon és Marson történő paradicsomtermesztést tesztelő műholdat indított útnak a SpaceX. Az Eu:Cropis nevű üvegházszatellitát a Német Űrkutatási Központ (DLR) fejlesztette ki és az Egyesült Államokban lévő Vandenberg légierőbázisról bocsátották fel egy rakétán hétfőn. Az üvegház az űrben történő növénytermesztés körülményeit szimulálja a paradicsommagok csírázása közben, előbb a Hold, majd a Mars gravitációját. A…
Megérkezett hétfőn a Bennu kisbolygóhoz a NASA OSIRIS-REx űrszondája, amely felvételeket készít a kisbolygó felszínéről, és feltérképezi azt, hogy a szakemberek jobban megértsék a Bennu kémiai és ásványi összetételét. A tervek szerint 2020-ban mintákat is gyűjt a kisbolygóról. A 2016 szeptemberében útjára indított OSIRIS-REx – teljes nevén Origins, Spectral Interpretation, Resource Identification, Security-Regolith Explorer –…
Leszálláskor az InSight űrszonda védőpajzsának hőmérséklete elérte az 1500 Celsius-fokot.
Az InSight az első űrszonda, amely a Curiosity 2012-es Marsra érkezése óta leszáll a vörös bolygón.
Behatolt a Nap külső légkörébe, a koronába hétfő éjjel az amerikai űrkutatási hivatal Parker Solar Probe nevű űrszondája, amely ekkor 24 millió kilométerre közelítette meg a Nap felszínét – közölte a NASA. A Parkert a Nap légkörének tanulmányozására bocsátotta fel a NASA augusztus elején. Amikor hétfő éjjel a legközelebb haladt el a Naptól óránkénti sebessége…
„Halottnak” nyilvánította a Dawn űrszondát az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) az után, hogy a héten teljesen megszakadt a kapcsolat vele, és a kutatók már nem tudtak kommunikálni a Vesta aszteroidát, majd a Ceres törpebolygót kutató űreszközzel. A NASA kutatói a hét elején vettek búcsút a kilencéves Kepler űrteleszkóptól, amelynek szintén elfogyott az üzemanyaga. A 2007…
Sok mindenre fényt derít, ha néha sikerül nézőpontot váltanunk. Tim Peake kiváltságos helyzetben volt, amikor a könyv anyagát gyűjtötte – valahol a magasban.
A kozmonauták a furatról készített fotó- és videoanyagokat, valamint az azzal kapcsolatos mérési adatokat már eljuttatták a Földre.
A Parker Solar Probe űrszonda berepül a Nap koronájába.
A Chandra röntgencsillagászati műhold 30-szoros vastartalom-emelkedést és a fény jelentős fakulását tapasztalta.
A brit földről induló első űrrakéta visszaszámlálása ezennel megkezdődött.
Jelenleg mintegy 215 kilométerre van az aszteroidától a Hajabusza-2
Alan Bean negyedik emberként a Holdon a Viharok Óceánjának (Oceanus Procellarum) nevezett térségeiben hagyta hátra lábnyomait.
A világ toplistás múzeumainak összesen 108 millió látogatója volt 2017-ben.
2022-re szeretnének emberek lakta űrállomást építeni a Holdra.
A NASA szerint az Európé a legesélyesebb jelölt az élet kutatására a Naprendszerben.
A szövegtöredékeket új képalkotó technológia segítségével tették láthatóvá
Gerő László közgazdász olyan magángyűjteményt épített ki az elmúlt három évtizedben, amely egyedülálló a maga nemében Magyarországon. Nemzetközi összefüggésekbe emeli a magyar alkotókat, és markáns, saját nézőpontból tekint a kortárs képzőművészetre. Muladi Brigitta kurátorral beszélgettünk.
A szonda a Mars felszíne felett 400 kilométeres magasságban készítette a képet
Az űrállomás közép-európai idő szerint 2 óra 15 perckor lépett be a Föld légkörébe.
A 10 méter hosszú és 50 centiméter átmérőjű rakétát a délnyugati Kagosima prefektúrában fekvő ucsinurai űrközpontból indították.
A zéró mágneses tér laboratóriumban földi körülmények között válik lehetővé az interplanetáris térben jellemző mágneses környezet vizsgálata.
Egy ilyen képződménynek fontos szerepe lehet a jövőbeli holdi expedíciókban, mivel menedéket nyújthat az űrhajósoknak a Napból érkező sugárzással és a kozmikus sugarakkal szemben.
A cseljabinszkihoz hasonló ütközés 40-50 évente következik be. Olyan becsapódás, mint a 108 évvel ezelőtti, amikor egy 40 méter átmérőjű meteorit 2000 négyzetkilométer szibériai erdőt pusztított el, csak 300 évenként ismétlődik.