Képimádók klubja

Térey-felolvasáson és punkkoncerten jártunk, boroztunk és okosra művelődtünk Pécsen a POSZT-OFF-on. Meg tanultunk egy szót is: fitymarekettyés.

A könyvhét szombati és vasárnapi programjain is rettegni kellett az UV-sugárzástól, sokan komolyan vehették az időjárásjelentők intelmeit, miszerint délelőtt nem ajánlatos a napon tartózkodni -...

Az 1970-es világbajnokságot Európától Amerikán át sugározta a televízió és az akkori hivatalos labdát, a Telstar Durlast igyekeztek úgy tervezni, hogy az „tévébarát” legyen

Szédelgő turisták és napszúrás kerülgetett mindenkit pénteken az Ünnepi Könyvhét fő helyszínén, a Vörösmarty téren.

Véletlen vagy okos húzás-e, hogy Háy a szövegében lebuzizza a keménytokkal mászkáló zenészeket és Beck Zoli mögött pontosan ilyen hangszertok fekszik.

A gif-ek eddig aranyos kiscicákat, vicces mini-mozgóképeket, mémeket juttattak eszünkbe, pedig a képzőművészeket is megihlette ez a forma.

Lehet kiállításokat rendezni, képeket feltenni a falra, csak az kicsit uncsi már, hogy valaki hegedül a háttérben, pár alkotás között.

Joggal lehetünk irigyek ezekre az amerikai kölykökre. Parizeres zsemle helyett kreatív és művészi kaja-kompozíciókat kapnak az uzsonnás dobozba.

A könyv design-ja szöges ellentétben áll a minden rendes magyar háztartásban alapműnek számító, Horváth Ilona: Szakácskönyv képi világával.

A kiállítás anyagán többször végigszaladva Szemző Zsófia Milyen messze van Makó Jeruzsálemtől című alkotásán akadt meg a szemünk. Miért is?

Az idei Írótábor a rendszerváltás időszakának irodalmi, szellemtörténeti folyamaihoz igyekszik és további kutatásra ösztönző adalékokkal szolgálni. (Librarius-hír)

Ízes káromkodások, folyamatos humor, félbulvár-félkomoly tartalom: A POSZT szombat esti versenyprogramját nehéz megfejteni.

A fotókkal szerettem volna megmutatni, mennyire színes és izgalmas országról van szó, és egyáltalán nem olyan, mint amit általánosságban elsőre elképzelnek róla.

Van egy olyan pillanat, amikor kiteljesedik az adott mozdulat. Amikor a végponthoz érkezem. Számomra az a pillanat az érdekes.

Harminckét éves amerikai koreográfus, akinek wikipédia szócikke van és imádja a magyar legendákat – ez már önmagában elég érdekes egy mikrofonos erőpróbára.

Az excentrikus művész bizarr alkotásai jelmezbe bújtatott kisállatokat szerepeltetnek antropomorf szituációkban.

Ha Gáspár Ildikó rendez, arra érdemes odafigyelni.

A Trafóban két cseh, egy egyiptomi és egy magyar képzőművész munkái közelítenek az univerzumhoz, vagy legalább rögzíteni annak összeomlását.

Soma stílusosan egy korbáccsal a kezében nyitotta meg a festőművész tárlatát a Három Hét Galériában, ahol vágni lehetett a bujaságot.

A Panthéon belső részét, beleértve a 800 négyzetméter alapterületű főhajót, teljesen beborítja a több száz portré.

Najó, csak túlsúlyos. Szerintünk Vénuszként, Olympiaként és Vermeer festménye közepébe penetrálva pózol legjobban, de meggyőzhetőek vagyunk. Nyau. (Abszurdisztán)

Keri Smith, kanadai illusztrátor és grafikus Wreck This Journal címre keresztelt kiadványa minden oldalát TÖNKRE KELL TENNI!

Csak azért, mert nem olyan megszokott látvány egy baktériumtelep vagy egy élőlény belső szerkezete, mint például egy kutya, attól még létezik.

A Gerhes Gábor: Neologizmus című munkáját ábrázoló póló, szörnyen jól állna Kerényi Imrén!

Minden pillanat egy kép, minden kép egy pillanat, ez pillanatnyilag elképesztő, ez minden.

'Tisztelt közönség, kulcsot te találj, / Mert kell jó végnek lenni, kell, muszáj!'

Clayton fotóin a Barbie, mint domináns, szadista, szinte gonosz nő jelenik meg, akinek kedvenc játékszere a pasija, Ken, akit a képeken gyakran szexuálisan megaláz, vagy...

A Bakelitbe eljutni nem egyszerű, de hogy még a darab közben is sétáljak, szinte fussak, az már-már felháborítóan eredeti.

Legmerészebb álmaimban sem hittem volna, hogy az év egyik első kánikulai délutánját egy közparkban elhelyezett ellipszisgépen fogom eltölteni.

Kincset rejtettek a Kozák Lajos sportfotós hagyatékából előkerült tekercsek.