Hacsak nem vagyunk akkora mázlisták, hogy multimilliomos családba születtünk, életünk jelentős részét munkával töltjük – legalábbis ideális esetben. Egyáltalán nem mindegy azonban, hogy milyen munkát végzünk, és hogyan tesszük azt. A pszichológia tudományának három jelentős alakja úgy döntött, mélyebbre merülnek a munka lélektanában, és kiderítik, hogyan képes egy húron pendülni a szakmai kiválóság az etikával. Csíkszentmihályi Mihály nemzetközileg elismert szociálpszichológus, tőle származik a „flow„, tehát az áramlat elmélet gondolata. Howard Gardner a kognitív pszichológia területén tevékenykedik és a „többszörös intelligenciák” elméletével robbantott nagyot, William Damon pedig fejlődéslélektan-kutatóként vált ismertté.
A három nagy koponya okfejtéseit a Jó munka – Amikor a kiválóság és az etika találkozik című kötetben olvashatjuk el, mely a Libri Kiadónál jelent meg. Csíkszentmihályi, Gardner és Damon éveken keresztül készített mélyinterjúkat újságírókkal és genetikusokkal. E két szakma alapos analízise nyomán írták meg Jó munka című könyvüket, melyben a könnyen érthető pszichológiai esettanulmányok mellett sok-sok személyes történetet is olvashatunk.
A kötet elsősorban arra keresi a választ, hogy miként tudjuk megőrizni személyes értékeinket, miközben szakmailag is a legjobbat nyújtjuk. Természetesen nem minden munka során vetődik fel ez az égető kérdés, de mint a könyvből kiderül, meglepően sokan szembesülnek a problémával. Példaként hozza fel a kötet Ray Suarez tudósító újságíró történetét, aki felettesei parancsára kénytelen volt folyamatosan elferdíteni az igazságot és hamis tájékoztatást adni. Az NBC társaság munkatársát annyira megviselte az eset, hogy pályája elhagyását is fontolóra vette. Mert ahogy arra Csíkszentmihályi és munkatársai rámutatnak, hiába a biztos kereset, az emberek számára a küldetéstudat és az önazonosság is különösen fontos. Nem véletlen, hogy a három szakember az újságírók és a tudósok csoportját vizsgálta elsődlegesen, elvégre mindkét szakma képviselőire komoly társadalmi felelősség nehezedik. Valószínűleg nem kell ecsetelni, hogyan hatnak a piaci erők a gyógyszergyártásra, a gyógyászatra és a hírgyártásra. Ettől függetlenül a könyv nemcsak médiamunkásoknak és genetikusoknak szól, saját hivatására vonatkoztatva bárki levonhatja a következtetéseket, majd önvizsgálatot tarthat. Mindemellett azok számára is érdekes tanulságokkal szolgálhat a kötet, akik pusztán csak mélyebb betekintést szeretnének nyerni az emberi pszichébe és tüzetesebben szeretnék megvizsgálni a modern társadalom kihívásait.
