86 éves korában, egy rövid betegség után elhunyt Frederick Forsyth, a modern thriller irodalom egyik legnagyobb hatású alakja. A brit író, aki újságírói kalandjait és titkosszolgálati tapasztalatait világsikerekbe öntötte, több mint 75 millió eladott példánnyal írta be magát a krimi és politikai thriller műfajának történetébe.
A pilótából lett világutazó tudósító
Forsyth 1938-ban született az angliai Ashfordban, és pályáját vadászpilótaként kezdte a brit királyi légierőnél. Mivel nem kapott garanciát arra, hogy repülőgépen maradhat, elhagyta a hadsereget, és újságíróként kezdett dolgozni, előbb a Reuters, majd a BBC tudósítójaként.
Karrierje a hatvanas évek elején vett fordulatot, amikor Párizsba került tudósítónak, ahol testközelből láthatta az Algéria függetlenségének kérdése körüli feszültségeket. A Charles de Gaulle elleni merényletkísérletek inspirálták később első regényét, a „Sakál napját” (The Day of the Jackal), mely világhírűvé tette.
Az újságíró, aki történelmet írt
Az igazi fordulat a Biafrai háború idején jött. Forsyth 1967-ben Nigeriába utazott a BBC megbízásából, de miután a brit kormány narratívájától eltérően számolt be a helyzetről, a csatorna hazarendelte. Ezután független újságíróként tért vissza Biafrába, ahol az éhínség és a háborús szenvedések dokumentálásával nemzetközi figyelmet keltett.
Ebben az időszakban kezdett az MI6-nek is dolgozni. Bár Forsyth mindig tagadta, hogy kém lett volna, 2015-ös önéletrajzában elismerte: húsz évig volt az angol hírszerzés „segítője”, aki információt gyűjtött és üzeneteket továbbított.
„Leültem, és írtam 35 napig éjjel-nappal”
Hazatérve a háborúból, munkanélküliként, megtakarítás nélkül, lakás és autó híján elhatározta, hogy regényt ír. Egy hónap alatt készült el a „Sakál napja”, amely új mércét állított a műfajban: dokumentarista alaposság, feszült cselekmény és a valóság határán egyensúlyozó fikció.
A könyv hatalmas siker lett – filmváltozata is készült, és Forsyth azonnal világsztár lett. A kritika is elismerte: a Guardian szerint „hátborzongató, kiválóan kutatott történet”.
Valóság és fikció határán
A következő művek, mint „Az Odessza-ügyirat” vagy „A sakál kutyái”, újra és újra feszegették a politikai és történelmi érzékenység határait. Az Odessza-ügyirat például valódi náci háborús bűnösök nyomába ered, és a szerző állítása szerint segített is egy SS-tiszt azonosításában Argentínában.
A kutatás gyakran veszélyes terepre vitte Forsyth-t. Hamburgban, egy illegális fegyverkereskedőtől menekült el hajszál híján, amikor felismerte őt egy kirakatban kiállított könyvborító alapján.
Hidegháború, kémjátszmák, terrorizmus
Forsyth a következő évtizedekben is termékeny maradt. Témái között szerepelt a nukleáris fegyverkezés, az Öböl-háború, a nemzetközi drogkereskedelem és az iszlám terrorizmus. Hírhedten szókimondó volt politikai kérdésekben: ellenezte Tony Blair Irak-politikáját, támogatta a Brexitet, és klímaváltozás-szkepticizmusáról is ismert volt.
„Soha nem írtam szerelemből. Írok, mert fizetnek érte” – vallotta be nyíltan. Bár többször is bejelentette visszavonulását, mindig visszatért az íráshoz. Több mint 25 könyvet írt, amelyek világszerte milliós példányszámban keltek el.
A krimi klasszikusa
Jonathan Lloyd, Forsyth ügynöke így emlékezett vissza: „Pár hete még együtt néztük a BBC készülő dokumentumfilmjét róla. Emlékeztetett, milyen rendkívüli életet élt.”
Kiadója, Bill Scott-Kerr pedig hozzátette: „A ‘Sakál napját’ mindig is a modern thriller alapművének tekintettem. Az együttműködés vele szakmai pályám egyik legnagyobb öröme volt. Páratlan örökséget hagy maga után.”
