Kurtág György 90 éve zarándokol, hogy visszaszerezze a benne elveszett belső gyermeket
Fotó: Huszti István
Élete első operáján dolgozik a kétszeres Kossuth-díjas világhírű magyar zeneszerző Kurtág György, aki február 19-én ünnepli 90. születésnapját. A jeles alkalomból most vasárnap egy héten át tartó rendezvénysorozat indul Kurtág90 címmel a Budapest Music Center (BMC) szervezésében a Müpa, a Zeneakadémia és az Editio Musica Budapest partnerségével.
– Hogyan jönnek létre életünk azon apró pillanatai a végtelenségben, melyekért érdemes élnünk – válaszolt anno kérdéssel Kurtág György arra, hogyan születik meg „az ellentmondásos hangzásokból a zene, amely katartikus élményekkel ajándékozza meg a hallgatót”.
Katartikus élményben pedig vélhetően nem lesz hiány a rendezvényt kísérő koncerteken sem: a február 19-én a Zeneakadémián tartandó születésnapi nagykoncerten, ahol sok más művésszel együtt fellép többek között a zeneszerző fia, a billentyűs hangszereken játszó, elektronikai hangzásért felelős ifj. Kurtág György is.
https://www.youtube.com/watch?v=4pg2_4KUG7o
Nehezen indult a közös munka. Először nem nagyon tudtunk mit kezdeni a feladattal. Aztán az évek során valahogy kitisztult. Össze kellett hangolnunk két teljesen különböző időbeli struktúrát. Apámét, amely hihetetlenül gyors gesztusokból és nagyon rövid darabokból áll, és az enyémet, amely sokkal lassabb, mert az elektronikában ahhoz, hogy a hangok élni tudjanak, idő kell. (…)
– nyilatkozta korábban a Fidelio.hu-nak a zeneszerző fia, az édesapjával közösen szerzett Zwiegespräch – dialógus szintetizátorra és zenekarra című műve kapcsán, amely szintén felcsendül majd a Zeneakadémián. (Az alkotásból Olivier Cuendet készített versenyművet.)
A Kafka-töredékeket Marianne Steinnek dedikálta
A koncertsorozat másnapján Kurtág egyik legismertebb műve, a Kafka-töredékek hangzik fel a Müpa Fesztivál Színházban. A közönség ugyanitt megnézheti a komponista unokája, Kurtág Judit fotó-és videóművész dokumentumfilmjét is, amelyet a művész egy évtizednyi filmfelvételekből állított össze, zenei köszöntőket közbeékelve.
https://www.youtube.com/watch?v=u0N8cqEbLyQ
Kurtág az Opus 24-es Kafka-töredékeket 1986-ban Csengery Adrienne szoprán énekművész számára írta, de Marianne Steinnek dedikálta. A zeneszerző ugyanis 1957 és 1958 között Marianne Stein tanítványaként töltött el egy évet Párizsban, amely saját bevallása szerint különösen meghatározó élményt jelentett számára: Stein ugyanis megmutatta a kivezető utat a bénító alkotói válságból, amely gyakran sújtotta a művészt. Ahogy Kurtág fogalmazott egyszer:
Marianne megfelezte az életemet, irányt mutatott.
Forrás: Müpa
Nem a Kafka-töredékek az egyetlen olyan mű, amelyet az irodalom inspirált. A zeneszerzőre hatott Pilinszky (Négy dal Pilinszky János verseire), József Attila (József Attila-töredékek), Tandori (Nyolc kórus Tandori Dezső verseire) vagy Dalos Rimma (A megboldogult R. V. Truszova üzenetei) – utóbbi meghozta számára a nemzetközi áttörést is, de erről majd később.
„Márta a kivetített szuper-énem. Neki van arányérzéke”
Legelső, a pályáját is meghatározó zenei élményeit egyrészt az édesanyjának köszönheti, – akivel „Haydn- és Beethoven-szimfóniák valamint Mozart-nyitányok négykezes átiratait játszották” – másrészt pedig a Bartók-tanítványként ismert Kardos Magdának, aki Temesváron oktatta.
Az öt éves kora óta zongorázó Kurtág ugyanis Erdélyben, a bánáti Lugoson született 1926. február 19-én. (A magyar állampolgárságot csak 1948-ben kapta meg.)
A szintén világhírű, Erdélyből származó zeneszerzőt, Ligeti Györgyöt az 1945 szeptemberében a budapesti Zeneakadémián tartott felvételin ismerte meg: onnantól kezdve viszont szoros, életre szóló barátság fűzte őket egymáshoz.
Az akadémián 1946-tól Kadosa Pálnál tanult zongorázni, Veress Sándor és Farkas Ferenc zeneszerzési ismeretekre oktatta, Weiner Leónál pedig kamarazenei tudását mélyíthette el. Zongoraművészi és kamarazenei diplomáját 1951-ben szerezte meg, négy évvel később pedig zeneszerzés-diplomáját is megkapta.
Mindeközben megismerkedett későbbi feleségével, alkotótársával Kinsker Mártával, akit 1947-ben vett feleségül. Fiuk, ifjabb Kurtág György 1954-ben született meg.
Márta a kivetített szuper-énem. Neki van arányérzéke
– mondta egyszer feleségéről Kurtág György.
Kurtág Márta ugyanis nemcsak művei első hallgatója és kritikusa, hanem alkotótársa is: korábban négykezes zongora és pianínó-koncertjeiken a Játékok zongorára című, négy füzetből álló sorozat darabjait, valamint Bach-átiratokat adtak elő közösen.
Berlin, Bécs, Amszterdam, Párizs
Párizsból visszatérve a Budapesti Filharmóniai Társaság korrepetitoraként dolgozott, 1967-től pedig Kadosa Pál tanársegédjeként tanított a Zeneakadémián: zongora majd kamarazene-tanárként, igazi tanítómesterként évtizedeken át segítette pályájukon a feltörekvő tehetségeket: Kocsis Zoltánt, Schiff Andrást, Keller Andrást és Eötvös Pétert – hogy csak néhány, nagy nevet említsünk a teljesség igénye nélkül.
Noha 1986-ban nyugdíjba vonult, a tanításról mégsem tudott lemondani. 1993-ig rendszeresen tartott órákat a Zeneakadémián, sőt, a mai napig tart évente egy-egy kamarazene-kurzust Európa-szerte és az Egyesült Államokban. A DAAD-ösztöndíjasaként 1971-ben egy éven át élt Nyugat-Berlinben. Első Kossuth-díját 1973-ban, a másodikat 1996-ban kapta.
Nemzetközileg elismertté az 1981-ben Párizsban bemutatott Ensemble Intercontemporain A megboldogult R.V. Truszova üzenetei, Op. 17 című kompozíció tette, amelyet Dalos Rimma orosz nyelvű versei ihlettek. Két éven át élt Berlinben, ahol a Berlini Filmharmonikusokkal dolgozott, majd két éven át Bécsben, ahol a Konzerthaus vendég-komponistájaként mesterkurzusokat is tartott. Ezek után Amszterdamban, Berlinben és Párizsban tett eleget a felkéréseknek. A holland és francia fővárosban két-két évet, Berlinben egy évet töltött el. Az évek során kapott számos rangos elismerés mellett 1998-ban neki ítélték a zenei Nobel-díjként számon tartott Ernst von Siemens Stiftung-díjat is. Feleségével, Kurtág Mártával 2001-ben költöztek a Bordeaux közelében lévő St. André de Cubzacba.
Kurtág szerint
Egész életünk nem más, mint egyetlen zarándoklat, hogy visszaszerezzük a bennünk elveszett gyermeket
– azt pedig, hogy a világhírű komponista képes a megújulásra, újra és újra visszaszerezve a benne elveszett belső gyermeket, mi sem jelzi jobban, minthogy nemrég vágott bele élete első operájának megírásába; a milánói Scala felkérésére, Samuel Beckett: A játszma vége című darabját zenésíti meg.
