Az AUTOMATA FELHÍVÁS
Az Automata Felhívás történetét – a cikk hatására előkerült – Ezüst Kerecsen Hiador foglalta össze:
1987-ben alapítottuk az Automata Felhívást, Nagy Szilárd és jómagam. Akkoriban Tóth Péter Pál volt a nevem, később nevet változtattam. Mindketten keszthelyiek voltunk, egy téren nőttünk fel, együtt jártunk suliba, jó barátok voltunk. 1986-ban Szilárd beszervezett magával engem is egy elég durva, „zúzós” metál zenekarba (speed, trash metal). Mindketten gitároztunk, Szilárd szóló-, én ritmusgitáros voltam. A banda zeneileg jó volt, de mi ennél többre vágytunk, így hát kiléptünk és saját bandát alapítottunk, az Automata Felhívást. Szilárd előtte már gitározott egy tatabányai zenekarban, szerepeltek egy magyar filmben, melyben az ő koncertjük alatt vágta fel az ereit egy fiatal lány. A film címére nem emlékszem, a zenekar neve Szakadtak volt, de angolul. Szilárd autodidakta módon tanult meg gitározni, basszusozni és dobolni is, mindegyikben nagyon jó volt. Engem Ő tanított gitározni és később dobolni is, amiben aztán én is autodidakta módon fejlődtem. Az én zenei előzményem: zeneóvoda, általános iskolai Z-osztály (furulya), 5 év zeneiskola (trombita – úttörő zenekar, kamara zenekar, felnőtt zenekar), utána kántorképző (orgona), aztán beleszerettem a gitárba. Az Automata Felhívásban is gitárosként láttam a jövőmet, de bevállaltam, hogy megtanulok dobolni, és beleszerettem a dobba. Erre azért volt szükség, mert az első dobosunk egy fiatal srác volt, Balu, akivel eleve nehéz volt összehozni a próbákat, aztán benyögte, hogy „anyuci nem engedi tovább zenélni”. Szilárdnak volt egy sümegi barátja, Kárpitos, egyből beszállt hozzánk. Ő basszusgitározott kezdetben és hozta Balut dobolni. Az alapfelállás tehát: Szilárd – szólógitár+ének, Kárpitos – basszusgitár, Balu – dob, én pedig ritmusgitár. Aztán elég hamar váltás: Szilárd – u.a., Kárpitos – ritmusgitár, Tróger – basszusgitár, én pedig dob. Trógert Kárpitos hozta be a bandába, jó barátok voltak, meg hát tudott basszusozni. Az első felállással még nem volt fellépésünk, úgyhogy a második felállással lettünk igazi „banda”. Minden téren egy csapat voltunk, a zenélés volt az életünk. Elkezdtünk koncertezni – kezdetben főleg fesztiválokon játszottunk, majd egyre több saját koncertet adtunk. A legelején mocskos rock’n’roll-t, majd punk zenét játszottunk, aztán ahogy változtunk, alternatívon át a totál undergroundba érkeztünk. Tagcserék illetve bővülés volt menet közben. Arra nem is emlékeztem, hogy ’91-ben egy ideig csak hárman voltunk – a kőszegi felvételen jó barátunk Horváth Zsolt basszusozott. Viszont arra igen, hogy volt, amikor még hegedűsünk is volt, Szabó Judit személyében. Az egyik hegedűs koncertünket fel is vette videokamerával Judit egyik barátja. ’92-ben ismét velünk volt Tróger, illetve Kárpitos helyét Nagy Balázs „Topi” vette át, Ő is jó barátunk volt. Ez a négyes láthat a plakátunkon:
Az a veszprémi koncert azért volt jelentős számunkra, mert a városi tv felvette és le is adta az egész koncertet vágatlanul. Sőt, a tv2 a regionális műsorában, a „Forr-a-dalom” című számunkból retusálással készített videóklippet játszotta le. Mivel mi koncertzenekar voltunk, nagyon sok fellépésünk volt, de ha ki kell emelnem párat: Sümeg – közös koncert Waszlavik Gazember Lászlóval; Bécs – Flex Club; Innsbruck Haus am Hafen (foglalt ház) – Szilveszteri buli (itt többször is felléptünk; Schwertberg (Malom – Ausztria jelentős zenei központja saját újsággal – cikket írták rólunk: „Punk banda a kommunista Magyarországról”); és a dunántúli várkoncertek. A neten találtam egy cikket a Láthatatlan Sárvár címmel, melyben megemlítenek minket is: Az őszi időszakban még három estén tartottak koncerteket, az évzáró koncert az aulában volt, az Automata Felhívás és a Kutyahús lépett fel, ők egy punk banda voltak, klasszikus punkot játszottak, mint a Ramones és a Sex Pistols. Hozták magukkal az igazi punk csajokat, és ezek aztán rugdalóztak rendesen, a csajok is bakancsban pogóztak…
Demó felvételeink természetesen a legkorábbi időktól voltak. A legelején „jobbfajta” magnófelvétel, aztán keverőpulttal… Ezzel mentünk a népművelőkhöz, rajtuk múlott, hogy szervezhetünk-e koncertet. A keszthelyi szabadtéri fesztiválok szervezésében mindig aktívan részt vettünk, s ahol csak lehetett, mi kevertük saját magunkat. A próbahelyet egy ideig Keszthely város biztosította (kaptunk egy öltözőt a színházban), aztán Sümegen a művházban kaptunk egy szobát, de ha szabad volt a színpad, ott is próbálhattunk. Később a sümegi ferences templom alatti bunker-pincében kaptunk helyet, de közben próbáltunk Keszthelyen városszéli garázsban, meg kisebb települések kultúrjaiban is. 1994-ig létezett a zenekarunk. A megszűnés oka, hogy Szilárd csakis Krisna vallású zenét akart játszani, mi erre nem voltunk hajlandók, így felbomlott az Automata Felhívás. Szilárdnak volt zenei utóélete, a Krisna-völgyben, meg a felvonulásaikon is zenélt tradicionális hangszereken. Járt Indiában és zenélt az Eiffel toronynál is.
Én digitális formában elektronikus zenét szerzek „HIADOR” néven. Az albumaim ingyenesen elérhetők a Google Play-en. Havonta kapom a jelentéseket a letöltésekről, szerencsére a világ minden részén töltögetik a lemezeimet, de a legtöbbet az USA-ban, meg Brazíliában. Legújabb albumom, a „Fly away” a napokban fog megjelenni. Nem tudok róla, hogy a többiek zenével foglalkoznának.
Az Én vagyok az intimbetét című nóta (3:17-től) sokakban hagyott mély nyomot:
Hiánycikk vagyok, eltitkolnak, pedig életeteknek része vagyok, rólam megalázón beszéltek, a hátam mögött nevettek! Én vagyok az intim betét, felhasználnak, eldobnak, bemocskolnak, kigúnyolnak…
A HISZTÉRIA
Pataki Antal zenekara Pestről jött, és eléggé kilógott a helyi kínálatból. Abban reménykedtünk, hogy miattuk majd Szombathelyről is leszivárog a közönség… Tévedtünk, azt hiszem, hogy a Hisztériások sem verték a seggüket a földhöz, amikor szembesültek a helyi viszonyokkal.
A következő nóta korhatáros:
És egy nóta, ami már/még nem aktuális. Tépd szét a behívód!
