A lángossal engem bármikor bármire rá lehet venni, de most erőt veszek magamon: elvégre csak halfesztiválon vagyunk.
Február 19-22. között várja vendégeit a III. Budapesti Halfesztivál a Vajdahunyad várában, mi pedig kimentünk felmérni a kissé sáros terepet, hogy mire számíthat az, aki még a hétvégén enne egy jó halászlét a fővárosban.
A Közlekedési Múzeumtól vágok át a Városligeten, amelyet a hideg időre való tekintettel egyelőre még csak a kutyasétáltatók és a megszállott futók népesítenek be valamennyire. Hűvös van, de nincs hideg, szerencsére volt annyi eszem, hogy rendesen aláöltözzek. Szándékom ellenére egy kicsit kerülök is, de aztán csak kilyukadok Vajdahunyad váránál.
Idén harmadszorra rendezik meg a Budapesti Halfesztivált a Vajdahunyad várában, mi az első napra látogattunk el csütörtökön, a rendezvény vasárnapig várja a vendégeket. A belépés ingyenes, a Torkos Csütörtök elnevezésű nem hivatalos nemzeti ünnep alkalmából az első nap a legtöbb kiállító portékáját féláron lehetett fogyasztani.
Ehhez egy kupont kellett volna letölteni az internetről, amit én elfelejtettem, de nem baj, inkább igyekszem feltérképezni a terepet. Halételek tekintetében nincs panasz a kínálatra, aztán van itt minden, amit a szabadtéri vásárokon megszoktunk a kézműves szappantól kezdve pálinkán át a lángosig. A lángossal engem bármikor bármire rá lehet venni, de most erőt veszek magamon: elvégre csak halfesztiválon vagyunk.
A körtemuzsikás standnál is kis híján elidőzök egy kicsit, de az valahol nekem is van otthon, csak meg kellene keresni. Frissen készített halászlé viszont nincs otthon, úgyhogy inkább annak nézek utána. Kora délután a Torkos Csütörtök ellenére is még elviselhető a tömeg, még sorok is alig kígyóznak – az igazán bölcsek még a nagy roham előtt jönnek.
Közben megszavazok magamnak egy bajai halászlét. A választáson nem sokat gondolkodtam, ugyanis a bajai halászléfőzőre már évek óta le akarok jutni, de eddig még sosem sikerült. Úgyhogy a hegy és a Mohamed esetét alapul véve ezt égi jelnek tekintettem.
Közben rövid ismeretséget kötök az 50 év körüli Zoltánnal, aki Dunaharasztiról HÉV-ezett fel Budapestig. Feleségével mindig kihasználják a Torkos Csütörtököt, idén viszont nem étterembe foglaltak, hanem a Halfesztivált nézték ki maguknak. Dévényi Tibi bácsi esti műsorára is visszajönnek, kérdezik, hogy én is megnézem-e, de nekem estére már más programom van.
Elkattintok még néhány fotót; gyorsan felmérem, hogy mi mindenből nem ettem kapacitás híján, aztán megyek a dolgomra. Vasárnap este 20 óráig van még idő egy halászlére és egy süllőzésre a Városligetben.
