Harmincnégy, eddig ismeretlen kínai karaktert, illetve szimbólumot fedeztek fel régészek az északkelet-kínai Lusun város múzeumában őrzött jóslócsontokon. A felfedezést újabb áttörésként értékelte a Kínai Társadalomtudományi Akadémia kutatója, a feliratokat kutató szakértők vezetője.
Szung Csen-hao és munkatársai 2011 óta dolgoznak azoknak a jeleknek a megfejtésén, amelyek egy 1800 darabos csontgyűjtemény Sang-dinasztia (Kr.e. 1600-1046) korabeli darabjait díszítik.A kutatók legutóbb két éve adtak hírt magukról, amikor 32 év után hat új karaktert azonosítottak, illetve fejtettek meg. A jóslócsontok korábban felfedett titkait 1980-ban tették közzé egy akadémiai kiadványban.
A teknőspáncélokon és csontokon talált feliratok a kínai írásbeliség fontos – első – bizonyítékai. A kínai karakterek a legrégebben használt folyamatos írás alkotóelemei, olyan grafikai jelek, amelyek egyszerre fejezik ki a jelentést és a kiejtés módját. A csontok többsége mezőgazdasági, vallási, időjárási és háborús események megfejtésénél volt használatos több mint 3000 évvel ezelőtt.
A most közzétett friss eredmények azért is jelentenek áttörést, mert a több mint 110 éve azonosított első jelek után meglehetősen nagy számmal gyarapodott az ősi karakterkészlet. Ezek népek neveit, földrajzi helyeket, személyneveket és áldozati szertartások elnevezéseit jelentik. A kutatók lenyomatot vettek a különböző ábrákról, lefényképezték azokat és úgy elemezték őket.
Régészek a mai napig a világon 130 ezer csontereklye átvizsgálása után négyezer karaktert azonosítottak, de megfejteni csak körülbelül a felét tudták. Az első csont-, illetve teknőspáncél-feliratokra 1899-ben bukkant egy pekingi antikvárius olyan leleteken, amelyeket évekkel korábban találtak földművesek a Honan tartománybeli Anjang városban.
A jóslási kellékek többnyire kérdéseket tartalmaztak. A jós a csontot felhevítette, és következtetéseire az így keletkezett repedésekből, azok egymáshoz viszonyított helyzetéből jutott. A végeredményt gyakran szintén a csont felületén rögzítette.
