A császári udvarok fényűzésének látszólag semmi köze a halászásból élő tanka kisebbség nyomorához, sem a mongol hódítás során leigázott dzsürcsiknek a kulturális forradalom ürügyén garázdálkodó vörösgárdistákhoz. Mi köti hát össze ezeket az időben és térben ennyire távol eső történeteket? A leselkedő levélíró szerint ezek egy taxisofőr előző életeinek eseményei… – Hacsek Zsófia Susan Barker: Inkarnációk című regényéről.
A nagyapám Dél-Kínából származott és a hakka kisebbség tagja volt. A második világháború előtt vándorolt ki Malajziába. Édesanyám a malajziai Kajangban született és nőtt fel, majd tizenkilenc éves korában Nagy-Britanniába emigrált, nővérnek tanult, és azóta is itt él immár bő negyvenöt éve. Így születtem én is britnek, de mindenképpen szerettem volna írni egy regényt Kínáról, nagypapám hazájáról, és vissza akartam fejteni családom emigrációjának fonalát. – Hacsek Zsófia írása az Inkarnációk című regényről
A hamisításban világelső Kína kulturális vonalon is jobban teljesít: egy teljes múzeum adta ki magát valódinak, tárgyakkal, személyzettel, helyszínnel együtt.
Ngari tiszta égboltjával, nagy magasságával és minimális emberi tevékenységével a világ legjobb helyszíne a kozmikus fény apró változásainak megfigyelésére.
A munkálatok során a szél jelentette az egyik legnagyobb kihívást.
A szívünk legmélyén is tudjuk, mi a helyes út, és ennek az útnak a követése nyilvánuljon meg mind szavainkon, mind tetteinken keresztül! – Túl nagy kérés ez? Esetleg túl egzotikus?
Ezek a legrégebbi bizonyítékok arról, hogy a 4 ezer méteres magasságban elterülő fennsíkon, ahol alacsony a hőmérséklete és kevés az oxigén, erős a szél és az ultraibolya-sugárzás, ősidők óta emberek élnek és munkálkodnak.
A 13. századi velencei kereskedő, világutazó Marco Polo feljegyzéseiben a ‘valaha is létezett legcsodálatosabb palotaként’ írt a később eltűnt építményről, amelynek falát állítólag arany és ezüst borította, fő csarnoka pedig oly nagy volt, hogy 6 ezer embernek is könnyedén terítettek benne.
Meghalt Velimir Bata Zivojinovic, az egykori Jugoszlávia legismertebb és legtöbbet foglalkoztatott színésze, a régió első “filmsztárja”.
Az oktatás ötletgazdái úgy vélik, e tematikával hatással lehetnek az emberek személyiségére, befolyásolhatják morális alapállásukat. Egyúttal arra számítanak, hogy a tanultak, mint például az idősek, a szülők tisztelete, egymás kölcsönös tiszteletben tartása, jó cselekedetekre indítják majd az elítélteket.
Azt is megfejtették, hogy a rizsföldet hajdanán különböző alakú darabokra osztották, s közülük valamennyi kisebb volt 10 négyzetméternél.
A leletek elsősorban az egykori temetkezési szokásokra utaló információkkal szolgálhatnak, de kérdéseket is felvetnek, mivel az elhunytakat szokatlanul mélyre temették.
A kis robot gondolatának szülőatyja, Hszianfan mester azt nyilatkozta, hogy Hszian’er – a tudomány és a vallás ötvözésével – kiváló megtestesítője a buddhizmus bölcsességének.
A klímaváltozás következményeként az ázsiai országban a levegő és a tengervíz hőmérséklete is folyamatosan emelkedik, a légnyomás pedig ezzel egyidejűleg csökken.
Bocsánatot kért utólag nézőitől egy kínai filmszínház, mert a napokban náluk bemutatott hongkongi film szerinte nem érte meg a jegy árát.
