Félmilliárd kilométer után landolt a Marson az űrexpedíció
Ez az első alkalom, hogy európai űrjármű landolt a Mars felszínén. Az irányító központban jelenleg értékelik az űrszondáról érkező jeleket.
Ez az első alkalom, hogy európai űrjármű landolt a Mars felszínén. Az irányító központban jelenleg értékelik az űrszondáról érkező jeleket.
Nagyjából kilenc hónapig tart eljutni a Földről a Marsra és még kilenc hónap visszatérni onnan. És míg azok az eszközök, amelyek az ember marsi túlélését biztosíthatják, már részben rendelkezésre állnak, az az életfenntartó rendszer, amely garantálja az űrhajósok odajutását, még nem létezik.
A program végére több mint egymilliárd csillag pozícióját és sajátmozgását ismerjük majd.
A mintával teli kabin 2023. szeptember 24-én leválik az űrszondáról és ejtőernyős landolással megérkezik az amerikai légierő utahi bázisára.
A Moon Express nevű, Cape Canaveral-i cégnek adott engedély egyben megteremti a jogi kereteket más hasonló üzleti célú űrexpedíciók számára a Holdat, a Marsot vagy az aszteroidákat illetően.
A két jeges foltot egymással összekötő vonal áthalad a Hold középpontján, tehát úgy tűnik, ez volt az égitest korábbi forgási tengelye.
Az ExoMars szondája hét hónapnyi utazást követően legalább 2022-ig fog keringeni a Mars körül, és többek között metán nyoma után kutat.
A szakemberek először azt hitték, hogy az általuk vizsgált bolygónak nincsen csillaga, majd meglepve tapasztalták, hogy az égitest egy tőle nagyjából egybillió kilométerre lévő vörös törpe körül kering.
Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) félórás teljeskupolás-filmje elképesztő távolságokat ölel át időben és térben. A Világegyetem születésétől a Naprendszer utolsó pillanatáig kísérhetjük végig a csillagok és bolygók életét, az ó- és modern kori űrkutatás mérföldköveit, az ember és a világűr kapcsolatát.
A kutatók abban bíznak, hogy az elméletben ismert, nagy tömegben előforduló anyagokat, amelyek nem bocsátanak ki elektromágneses sugárzást, sikerül közvetlen megfigyelés alá vonniuk.
A jövőben Föld-méretű bolygók megszámlálhatatlan sokasága jöhet létre napjuk lakhatási zónájában, hiszen az utolsó csillag 100 billió (ezermilliárd) év múlva huny majd ki.
Hét héttel azután, hogy elhaladt a Pluto törpebolygó mellett, megkezdte a törpebolygóról gyűjtött több tíz gigabitnyi adathalmaz tömeges továbbítását az amerikai űrkutatási hivatal New Horizons nevű űrszondája.