+ Tudomány

Tisztatérrel is rendelkező új űrkutatási labort adtak át Budapesten

Rázópadot kezel egy gyakornok a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Energiatudományi Kutatóközpontjában nyílt űripari tesztközpontban 2018. március 26-án. MTI Fotó: Balogh Zoltán

Új űrkutatási fejlesztő laboratórium és tesztlabor nyílt hétfőn Budapesten, az MTA Energiatudományi Kutatóközpontban.

Az űripar erősödése és a mikroműholdak világának robbanásszerű fejlődése egyre több űrtechnológiai teszt elvégzését teszi szükségessé, ezért született meg az MTA Energiatudományi Kutatóközpont új tesztlaborja, amelyben a műholdtesztelés szinte teljes folyamatát egy helyen lehet elvégezni. A saját forrásból, csaknem 100 millió forintból megvalósult fejlesztést hétfőn mutatták be.

A új labor és tesztközpont legfontosabb célja, hogy professzionális hátteret biztosítson az MTA EK űrkutatási tevékenységeihez, emellett plusz bevételi forrást jelent, hogy a tesztlaborban a saját fejlesztésű eszközök vizsgálata mellett ipari megrendeléseket is fogadni tudnak – mondta el az új labort bemutató sajtóbejáráson Zábori Balázs, az MTA EK Űrkutatási Laboratórium műszaki felelőse.

A tesztlabor egy csaknem pormentes légterű szoba, a tisztatér köré épül, ahol az Európai Űrügynökség által megkövetelt körülmények között vizsgálhatják és szerelhetik a készülő műholdakat. A tisztatér szomszédságában a felbocsátás viszontagságait szimuláló nagy teljesítményű rázópad, valamint az űr körülményeit visszaadó termovákuumkamra és klímaszekrény üzemel.

Műszerész a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Energiatudományi Kutatóközpontjában nyílt űripari tesztközpontban 2018. március 26-án.
MTI Fotó: Balogh Zoltán

A termovákuum tesztlaborban az űreszközöket nagy vákuum és szélsőséges hőmérsékleti viszonyok esetére vizsgálják a tesztberendezésekkel. A vibrációs laborban pedig egy nagy teljesítményű rázógép segítségével a felbocsátás során fellépő erőket szimulálják. Hibás működés esetén a vizsgált űreszköz visszavihető a tisztatéri környezetbe, ahol ismét szétszerelhető és a hiba forrása kereshető.

A mikroműholdak világa nagy fejlődésen megy keresztül, nem ritka, hogy egy-egy rakétával több tucat, nagyjából cipősdoboz méretű műholdat állítanak pályára. Ilyen űreszköz volt a Masat-1, Magyarország első műholdja is. Az űrtechnikai eszközöket azonban szigorú tesztelést követően lehet csak az az űrbe küldeni.

“Az eddig érvényes űrkutatási irányelvek gyorsan változtak az elmúlt években. Amióta az Európai Űrügynökség tagjai lettünk, nagyon megszigorodtak az előírások, emellett saját projektjeink száma is jelentősen megnövekedett”

– indokolta a laboratórium létrehozását a bemutatót követő Zábori Balázs, hozzátéve, hogy ezentúl számos űripari partnerük jelezte igényét egy hazai tesztlaboratóriumra.

Mivel a műholdak tervezőinek nem éri meg saját tesztrendszereket fenntartani, a különféle teszthelyszínek között kellett oda-vissza szállítani a műholdat, ami jelentősen megnöveli a költségeket és az időt. Az új magyar űrtesztlaborban viszont szinte minden egy helyen megtalálható, egy helyen megvalósítható a tesztelés több fázisa, és a szereléseket is megfelelő körülmények között lehet elvégezni. Emellett új szolgáltatásként az intézetben az űrhajósokra és a technológiára is veszélyes kozmikus sugárzásról komplex sugárzási analízist is tudnak majd készíteni.

 

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top