A ritkaságszámba menő paleontológiai lelet feltárását a barladi Vasile Parvan múzeum őslényszakértői és a jászvásári (Iasi) egyetem geológia tanszékének oktatói közösen végezték. Megállapították, hogy a csontok egy több mint 4 méter magas, a miocén földtörténeti korban élt őselefánttól, a - görögül "förtelmes szörny" jelentésű - Deinotherium giganteumtól származnak.
A rekonstrukció nyomán kiderült, hogy kiégetése előtt a még nedves agyagba valamikor i. e. 1020 és i. e. 980 között egy centiméter széles, szépen formált kánaánita betűkkel az 'Isbál Ben Beda', vagyis 'Beda fia, Isbál' szöveget vésték.
Igen ám, csakhogy ezúttal Joe Zias régésznek kell fizetnie, aki megrágalmazott egy háromszoros Emmy-díjas filmest, hogy csupán pénzszerzésre használta a Jézus-történet hagyományaihoz képest szenzációkat állító filmet/filmest.
A világ legnagyobb római kori amforatemetője révén ismerhetik meg a régészek, hogy milyen kiterjedt és fejlett kereskedelmi hálózat révén elégítették ki az antik birodalom fővárosának élelmiszer szükségleteit.
Nagyon különleges régészeti leleteket találtak régészek a Kaukázus déli részén fekvő sírhalmokban. A tömör aranyból készült üstök, amelyek alapján érdekes dolgokra jöttek rá a szakemberek, nagyban hozzájárul ahhoz, hogy jobban megértsük a szkíták történelmét.
A halmokkal egykorú, hamvasztásos rítusú sírok mellett egy-két generációval későbbi, ugyancsak hamvasztott temetkezésre utaló jelek is fellelhetőek Inotánál
A sírhelyhez egy folyosó vezetett, amelyet egy ajtó választ el a sírkamrától. A régészek a kamrában vasszegeket, korhadt fatörmeléket és ismeretlen eredetű csont maradványokat találtak.
A Washingtoni Állami Egyetem régésze irányításával dolgozó nemzetközi kutatócsoport az első meggyőző bizonyítékot szolgáltatta arra nézve, hogy miért hagyhatta hirtelen el a területet a tibeti őslakosság.
Az ókori romváros a gízai, abusziri, szakkarai és dahsuri piramisokkal 1979 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján.
a sírok szemet gyönyörködtető tárgyai értékes információkkal szolgálnak az időszak eseményeiről, a gepidák fegyverzetéről, temetkezési szokásaikról.
A derék besenyő Kajdacson feltárt koponyájából a rendőrségi eljárásból ismert technikával építették újra az arcot. II. Béla talán nem örülne neki, pedig egész jó fejnek tűnik.
A Csin-dinasztia (Kr.e. 221-206) korából származó felfedezés hírek szerint lázba hozta a kutatókat. A 2200 éves leleteket, a kínai agyaghadsereg mellett találták.