Hatalmas erődítményt fedeztek fel a világűrből
Az erődítmény kora 4000 év.
Az erődítmény kora 4000 év.
A Janus Pannonius Múzeum, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem régészeti tanszéke és a Detect Max Hungary Kft. együttműködésében szakemberek kutatják át fémkeresővel a mohácsi csata helyszínét a baranyai Majs közelében 2017. december 16-án. MTI Fotó: Sóki Tamás
Az egyik kőbe vájt sírban egy 2-3 éves gyerek földi maradványait találták.
A kincs legértékesebb darabjai egy bőrdarabba voltak becsomagolva. Ezek közé tartozik az a 21 aranydénár, amelyet 1121 és 1131 között vertek Spanyolországnak és Marokkónak a berber eredetű középkori muszlim uralkodódinasztia, az Almorávidák uralta területein.
A régészeti kutatások a Kutná Hora peremén található híres Csontkápolna teljes felújítása alkalmából kezdődtek.
Végeztünk egy sor mérnöki szimulációt a vidrafosszília állkapocsmodellje és tíz ma élő vidrafaj adatai alapján. Azt találtuk, hogy az ősi vidra állkapcsa a mai leszármazottakból kiindulva végzett becslésnél hatszor erősebb - mondja a kutató.
A felfedezés jelentőségét növeli, hogy ezek a lábnyomok a kora jura időszakból származnak és az ekkor élt theropodák többségéről eddig úgy vélték a kutatók, hogy jóval kisebbek, átlagosan 3-5 méter hosszúak voltak.
Azért meglepő az ilyen ősrégi zsír megtalálása, mert a fosszíliáknál többnyire csak a gerincesek csontja marad meg, a lágy részek szerves anyaga többnyire gyorsan lebomlik.
Nagy talánnyal állunk szemben: sem a korszak, sem a helyszín nem egyezik – mondta a leletet bemutató mainzi sajtótájékoztatón a szakértő.
II. Ramszesz egyiptomi fáraó uralkodásának idejében (Kr.e. 1279-1213) épült, eddig ismeretlen templomot fedeztek fel.
Bár a játékok alakja és jellegzetességei változnak, de az emberi mentalitás mindig is ugyanolyan marad.
Ovális alakú, gránitból készült, két oldalán egy-egy téglalap alakú kővel.