+ Tudomány

Két hónapja titkolják, hogy rengeteg aranykincset találtak a clunyi apátságnál

A kincs legértékesebb darabjai egy bőrdarabba voltak becsomagolva. Ezek közé tartozik az a 21 aranydénár, amelyet 1121 és 1131 között vertek Spanyolországnak és Marokkónak a berber eredetű középkori muszlim uralkodódinasztia, az Almorávidák uralta területein.

A 12. századból való arany- és ezüstkincseket fedeztek fel a régészek az északkelet-franciaországi clunyi apátságnál folytatott ásatási munkálatok során.

Az értékes leletre még szeptemberben bukkantak a régészek, ám csak most, két hónappal később hozták nyilvánosságra, hogy több mint 2200 ezüst pénzérmét, 21 aranydénárt, egy arany pecsétgyűrűt, egy összehajtogatott aranylemezt és egy apró arany tárgyat találtak – olvasható a CNRS francia kutatóközpont honlapján.

A Lyoni Egyetem szakemberei a clunyi apátság eredeti épületegyüttesének, elsősorban a hajdani betegszobának a nyomai után kutattak, amikor a felső talajréteg eltávolításakor egyszer csak észrevettek egy pénzérmét. Azonnal leállították az ásógépet és kézzel folytatták az ásást, hogy még az éj leszállta előtt dokumentálni tudják a leletet.

A felszínre került posztódarab több mint 2200 ezüst pénzérmét rejtett, amelyek többségét az apátság bocsátotta forgalomba a 12. század első felében. Egészen mostanáig a legnagyobb ilyen típusú felfedezések is csak mindössze néhány tucatnyi ilyen érmét rejtettek.

A kincs legértékesebb darabjai egy bőrdarabba voltak becsomagolva. Ezek közé tartozik az a 21 aranydénár, amelyet 1121 és 1131 között vertek Spanyolországnak és Marokkónak a berber eredetű középkori muszlim uralkodódinasztia, az Almorávidák uralta területein.

Az arany pecsétgyűrűt feltehetőleg a 12. században készítették, de a benne lévő apró portré a Római Birodalom idejéből származik. Az összehajtogatott aranylapocska 24 grammot nyom, az apró aranytárgy pedig leginkább egy gombra emlékezteti a szakembereket.

Több évszázad elteltével nehéz megmondani, hogy a maga idejében mennyit érhetett ez a kincs. A szakemberek szerint 3-8 ló megvásárlására lehetett volna elég, ami manapság nagyjából ugyanennyi autónak felel meg.

A régészek szerint talán a rend egyik tagja – például a kolostor élelmiszerre szánt pénzéért felelős szerzetes – áshatta el a kincset megtakarításként.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Népszerűek

To Top