
A Magyar Műhely és köre – Zárszó
Ahogyan a Magyar Műhely Galéria megnyitó beszédében is elhangzott, nem kívánnak a múló ízlést követő intézménnyé válni.

Ahogyan a Magyar Műhely Galéria megnyitó beszédében is elhangzott, nem kívánnak a múló ízlést követő intézménnyé válni.

A nyomdatechnika fejlődésének fázisait nyomon követhetjük a Magyar Műhely címlapjain is.

A Magyar Műhely kiadványaiban a nyolcvanas évektől fokozatosan egyre nagyobb teret kapnak a vizuális költészeti kísérletek.

A Magyar Műhely Galéria 2004. augusztus 25-én nyitotta meg kapuit a pesti belvárosban. Ugyanebben az évben indult a folyóirat galériarovata

Az 1972-es évhez kötődő szemléletváltás után a Magyar Műhely életében a következő fordulópont 1989-ben jött el.

Egy évvel a már említett Kassák-szám1 megjelenése előtt, 1964-ben jelent meg az első Magyar Műhely különszám.

Az ellentmondásosan értékelt kassáki életmű több ponton hasonlóságot mutat a Magyar Műhely szellemiségével.

A „Magyar Műhely és köre” kifejezés több korszakot magába foglaló, egyenletes fejlődési ívet leíró szerveződésre utal

Mély vízbe ugrik* Nagy Pál 1934. augusztus 23-án született Salgótarjánban, 1953-ban érettségizett a Madách Gimnáziumban. 1956-ban az Egri Főiskola Forradalmi Diákbizottságának elnöke, 1961-től a párizsi Magyar Diákszövetség vezetője. 1962-től a Párizsban megjelenő Magyar Műhely alapító-szerkesztője. Szintén alapító-szerkesztője a francia nyelvű d’atelier című folyóiratnak és a p’art című video-folyóiratnak. (A hatvanas évek második felében, hogy megmentsék az anyagilag ellehetetlenülő folyóiratot, szerkesztőtársával, Papp Tiborral együtt kitanulják a nyomdászmesterséget, és egészen 1989-ig…

Annyira gazdagok vagyunk, hogy gond nélkül elfelejthetjük legizgalmasabb költőinket? Ki hallott Bakucz Józsefről, és ki hallotta őt szavalni?