Így szavalta saját versét az amerikai magyar költő….

bakucz – 1974

A kulturális amnézia nemzeti hagyománynak számít Magyarországon. Nagyszerű költőket és írókat bírunk úgy elfelejteni, hogy a fiatalabbak azt hihetik, nem is léteztek… és itt nem az ásatag eszmékkel kokettáló, születésük pillanatában is poros művek szerzőiről beszélek, hanem azokról, akiket úgy sikerült kiejteni az irodalmi kánon csinos kosárkájából, hogy lehetőségük sem volt hímes tojásként benne virítani.

A XX. században több nagy felejtési mozgalom is volt, s az újrafelfedezés – ha volt egyáltalán – valahogy mindig vérszegényre, bárgyúra és/vagy cikire sikeredett. Avas Wass Albertekkel tele az ország, s közben a nyugat-európai magyar avantgárd – amit talán még mindig előttünk jár – szót sem érdemel.

Sosem látott mozgókép Jakovits Józsefről

Bár van bennem empátia, most nem azon keseregnék, hogy – vigyázat, általánosítani fogok – a magyar kulturális élet a rendszerváltás után mennyire pofára ejtette az ’56-os emigránsból (menekültből!) magukat magyar íróvá-költővé növesztő alkotókat. Ebben az összefüggésben ez legyen az ő bajuk: rossz lóra tettek, amikor azt hitték, hogy legalább vállveregetés jut nekik idehaza. Sokkal jobban érdekel és aggaszt, hogy mi mit veszítünk azzal, hogy hagyjuk ezeket a teljesítményeket elsikkadni.

Sipos Gyula és Bakucz József - Marly-le-Roi, 1978

Sipos Gyula és Bakucz József – Marly-le-Roi, 1978

Ki tud bármit mondani a párizsi Magyar Műhely egykori szerzőiről és szerkesztőiről, az angliaiakról, vagy az amerikaiakról? Ki olvassa Vitéz György, Baránszky László, Nagy Pál, Horváth Elemér, Zend Róbert, Kemenes Géfin László, Bebek János,…. műveit?

Mikor fognak megjelenni Bakucz József (1929-1990) kiadatlan versei?

Nem kell aggódni miattam, tudom a választ a kérdéseimre, csak jól esett kicsit böstörögni, mielőtt közre adom azt a hangfelvételt, ami évekkel ezelőtt, kalandos úton, Amerikából jutott a birtokomba.

A felvételen Bakucz József szavalja Apolló és Anyolló című versét.

Foglalkozása:n delírónnn merítésznnn az összevissaságbannnn ki itt
belépsznnn hagyj fel minden erénnyel ekrövissza a merbe kid
erült: van rákja a stellációk között hátrafelénnn rí rágnnn el
írja nevemnek rákot fogtam a levezővel a káronörvendő csón
akban mindenáron vissza az alvóistenben csónakoztam az al
vasásban rákomorfikám van morfikumom mitosztogatásom má
som…

***

A Marly-le Roi-ban készült képekért (1974; 1978) köszönettel tartozom Nagy Pálnak: köszönöm!



Nincs hozzászólás

Írd le a véleményed!